Gyönyörök szigete VI. rész - Anyanyelv 5. fejezet

1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
 
FIGYELEM! A történet, már a fenti "alcímből" is következően, egy férfi és hét biszexuális nő kalandjait meséli el. Ebből, gondolom, egyértelműen következik, hogy egyáltalán nem lesz hiány leszbikus tartalomból, de mivel a történet mesélője a férfi karakterünk, ezért hetero és gruppen részek is lesznek bőven. Akit bármelyik zavar, erősen gondolja meg, hogy belekezdjen-e a történetbe!
 
Emellett megjegyezném, hogy egy nagyon hosszú történetről van szó. A most megkezdett sorozat negyvenkét részes (a részeket átlagosan 5-6 fejezetre tudom tagolni), de vannak folytatásai is. Az egész alkotás jelenleg a hatodik sorozatnál, azon belül is a jelen résztől számított száztizenegyedik résznél jár (vagyis úgy ötszáz-hatszáz fejezetnél). Ennek megfelelően a történet elég lassan építkezik és bizonyos részleteknek (például a karaktereinek) nagy figyelmet szentel. Ez nem feltétlenül probléma, mert szerintem épp ez emeli ki többek között a többi erotikus történet közül. Viszont emiatt akadnak nem ritkán több fejezetes időszakok is, amikor explicit erotikus tartalom nincsen. Néha egymást követik a többfejezetes szexjelenetek, néha viszont két-három fejezet is "kimarad" utánuk, ami során a szerző inkább a karaktereire koncentrál.
 
Úgyhogy, összefoglalva:
 
AKI CSAK LESZBI, CSAK HETERO, VAGY CSAK GRUPPEN TÖRTÉNETRE VÁGYIK, ESETLEG A HÁROMBÓL VALAMELYIK TASZÍTJA, ANNAK JELZEM, HOGY A TÖRTÉNETBEN MINDHÁROM VAN.
 
A TÖRTÉNET LASSAN ÉPÍTKEZIK. VANNAK BENNE HOSSZÚ ÉS RÉSZLETES SZEXJELENETEK, DE KÖZÖTTÜK TÖBB FEJEZETNYI "SZÜNETEK" IS.
 
Akinek a kettőből bármelyik is problémát jelent, erősen gondolja meg, belekezdjen-e a történetbe!
 
 
Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. június 13.
 
*********************************************************************



 
 
 
- Voltál nágyon rendes és gyéngéd vele – jegyezte meg Kristanna úgy két órával később, amikor együtt ücsörögtünk a kukkoló szobámban. Épp a csütörtöki nap eseményei néztük vissza az egyik monitoron, ahogy Lindsay elveszítette a szüzességét. – Lindsay nágyon édes lány. Különleges élmény ez lehetett néked is, Jeremy.
- Különleges is volt – bólintottam és elöntött a kényelmetlenség érzete, ahogy a szerszámom ismét mocorogni kezdett a nadrágomban, miközben figyeltem az együttlétünket Trish-sel és Lindasy-el. Az a gondolat futott át az agyamon, hogy a farkam talán egy kis figyelemre vágyik. Talán Kristanna segíthetne rajta.
- Látom, volt nagyon izgató is – kuncogott norvég barátnőm, az ágyékom felé intve.
Előttünk a képernyőn Trish szinte már könyörgött nekem, hogy segíthessen behelyezni a szerszámomat Lindsay nyílásába. Amikor beleegyeztem, Trish boldogan elmosolyodott és hamarosan akcióba is lendült. Kristanna figyelmesen szemlélte a mozdulataimat, amikkel Lindsay-be hatoltam.
- Ó, egek… - nyögött fel, végig futtatva kezét egyik feszes mellén.
Amikor épp Lindsay szájába mélyesztettem a farkamat, Kristanna felém fordult és rám vigyorgott.
- Kivánom ázt, bá’csak áz én szüzességemet is te vetted vóna el, Jeremy.
Nem tudtam megállni, hogy el ne nevessem magam Kristanna akcentusán. Egyszerűen nem tudtam megunni a kiejtését. Kristanna aztán Lindsay felé intett a képernyőn és folytatta:
- Ennek á lánynak élete legcsodásabb pillanata ez lehetett.
- Te mit gondolsz, Krissy? Tudom, hogy még huszonnégy órája se vagy itt, de mégis kíváncsi vagyok a véleményedre. Ha az én cipőmben lennél és döntened kellene, kire hajtanál rá? Melyik lány illik hozzám a legjobban szerinted?
- Gondolom én úgy, hogy ném lőhetsz mellé Pamelával, Trish-sel vagy Devonnal nagyon – válaszolta. – Mindnyá’ukat kedvelem. Bá’ Devont á legjobban. De aztat is látom, miért szereted Trish-t. Mondtad korábban azt, hogy mostan ő néked á némber ván.[1] De aztat is mondtád, hog Pamela vonzódik nagyon hozzád – vigyorgott Kristanna és megveregette a vállamat. – Állsz sok nehéz döntés előtt, Miszter Jeremy.
- Na és mi a helyzet a többiekkel?
- Amy jön egy tönkrement házasságból és vallotta be, hogy mégcsalta férjét számtalan alkalommal első évében a házasságának. Mondta el Devonnak és nekem az egészet reggelikor. Áztán jött össze megint férjével, de csalta meg ismét – rázta a fejét. – Akarsz te nem egy ilyen nőt feleségnek, Jeremy. Mintha kérkedne Amy ezzel á sok megcsalással, olyan ez.
Összeráncoltam a szemöldököm és megvontam a vállam.
- Nem hiszem, hogy Amy valaha is boldog lett volna a férjével. Ezért csalta meg őt. A magam részéről úgy gondolom, Amy sokkal korábban házasodott meg, mint hogy készen állt volna rá. Ha valaki olyat talált volna, aki tényleg boldoggá teheti, szerintem ma boldog és kiegyensúlyozott feleség lenne.
- Mondom én neked meg nem, hogy éld áz életedet, Jeremy – válaszolta Kristanna. – Kérdezted te a véleményemet. Én ádtám csák eztet néked. De remélem én, hogy fogsz vigyázni Amy-vel. Véle fenyegete lehetőség leginkább itt, hogy törje össze a szívedet megint.
- Nem arról van szó, hogy Amy-t gondolnám a tökéletes választásnak – pontosítottam. – Csak… szeretem a jó dolgokat látni az emberekben. – Kristanna bólintott, miközben folytattam. – Nekem úgy tűnik, hogy ha Amy megtalálja a megfelelő embert, az meg fogja változtatni az életét. A világlátását, a viselkedését… mindent.
- Ebben értünk egyet nem – morogta Kristanna. – Szérintem Amy egy nimfomániás, aki tudja nem kontrollálni á vágyáit. Mondom én nem, hogy rossz ember. Csak gondolom aztat, ném akarsz te egy ilyen nőt a féleségednek, Jeremy. Kálándnák vagy egy éjszakás élménynek igen, de feleségnek nem. – Egy pillanatra elhallgatott, mielőtt folytatta volna. – Szérintem kiismertem már Amy-t eléggé. Hiszem úgy. Az igazság az, hogy Amy olyan, mint kislány ki akarja játszani nagyok játékát.
- Egy kislány, aki a nagyok játékát akarja játszani? – vontam össze a szemöldököm. Nem értettem, mire akar Kristanna kilyukadni. – Elmagyaráznád, mire gondolsz?
- Amy rejti véka alá nem, mire gondol és vágyik. Jelentette ki, hogy széretné megfektetni kis Lindsay-t és tenni vele azt a mocskos dolgokat. Mondta is azt, hogy széretné kikötözni és bántani. De ezt hiszem én nem. Szérintem Amy vágyik másra nem, mint bújni valakihez hozzá, aki védi őt meg és vigyáz rá. Talán látja benned ezt, Jeremy.
- Akkor miért viselkedik ilyen basáskodóan és harsányan?
- Egyszerű – vont vállat Kristanna. – Látod te nem, milyen magányos és depressziós az élete? Csak nézd meg, csinál ő miket! Szinte könyörög már ő a figyelemre. Tesz meg bármit, hogy csaljon ki reakciót áz emberekből. Légyen áz bármi’en reakció. Mindemögött nem más ő, csak egy szegény, szeretetre vágyó, élhagyatott leány. Én látom így – bólintott Kristanna. – Ha érezteted vele aztat, hogy tőled megkapja összes figyelmet, amire vágyik, ha érezteted vele tényleg, Amy fog olvadni úgy karjaidba, mint a vaj… Nem használ más Amy-nek, csak ha döntesz te helyette és vonod irányításod alá te helyzetet. Vágyik Amy erre. Hogy légyen váláki, áki gondját viseli a napnak huszonnégy órájában.
- Tudod, hogy én nem ilyen vagyok, Krissy.
- Néha kéne kipróbálnod véle. Tényleg. Csák légy határozottabb véle! Mutasd meg, ki a főnök! Látod te meg, akkor fog megváltozni teljesen.
- Na és mi a helyzet Lindsay-vel és Camille-lel? – kérdeztem. – Azt mondtad, Pamelával, Trish-sel és Devonnal nem lőhetek mellé. Amy-ről már beszéltünk. De mi a helyzet Lindsay-vel és Camille-lel.
- Camille-lel helyzet egyszerű – válaszolta Kristanna. – Ez napotok hatodik itt a lányokkal és Camille az egyetlen, aki tett lépést nem feléjed. Kéne gondolkoznod el, hogy érdekled-e egyáltalán azt a lányt. Mondtad te nekem korábban, hogy Camille mozdult rá már Trish-re, Lindsay-re, Amy-re és Devonra… De rád nem. Plusz bízik ő benned nem, mondottad ezt. Bízhat valaki nem hogyan egy ilyen csodálatos férfiban, mint te?
Elmosolyodtam a szavai hallatán.
- Na és Lindsay?
- Lindsay fiatal hozzád túlságosan.
Ismét összevontam a szemöldököm Kristanna szavai hallatán. Három vagy négy éve még erősen vitattam volna, hogy ekkora lenne a különbség köztem és egy tizennyolc éves között. Mostanra viszont, hogy már betöltöttem a harminckilencet, be kellett látnom, hogy tényleg túl öreg vagyok már az ilyen lányokhoz. Próbáltam nem túl sokat gondolni erre, természetesen, mert túlságosan is depresszívvé tett. De az volt a kőkemény igazság, hogy több, mint kétszer annyi idős voltam, mint Lindsay. Elég idős voltam, hogy akár az apja is lehessek.
- Épp csak veszítette el szüzességét – folytatta Kristanna. – Ő lenni csinos lány. Nagyon is csinos. Miután az ideje ezen a szigeten ér véget, Lindsay akar majd menni vissza haza és tapasztalni meg, mit adhatnak néki mások. Srácok és lányok. Ő gyerek még, Jeremy. Akarsz te házasodni meg most. Lindsay akar csak szórakozni. Te és Trish nyitottátok ki néki ajtót. Hagyd, hogy tapasztalja meg ezt az új világot! – intett az ágyékom felé. – Ez a részed akar gondolni Lindsay-re, mint jövendőbeli feleség lehetségesre. Elvégre volt az annyira izgalmas, amit csináltatok csütörtök este. – Aztán a fejem felé bökött mutatóujjával. – De ez a részed tudja jobban. Gondoljá’ belé!
- Feleség lehetségesre? – nevettem fel. Kristanna egyszerűen utánozhatatlan volt. – Tényleg szép perceket töltöttem Trish-sel és Lindsay-vel ma. Adtam nekik pár tanácsot, hogyan érjenek el jobb eredményt a Buffy the Vampre Slayer: Chaos Bleeds-zel. Beletelt egy kis időbe, de végigvitték az egész játékot.
- Ugye segítettél nekik nem úgy, hogy játszottál te magad?
Megráztam a fejem.
- Nem. Úgy gondoltam, jobb, ha maguk tapasztalják meg. Csak tanácsokat adtam nekik.
- Az a játék nyolc vagy kilenc éves má’, ugye?
- Valahogy úgy – bólintottam. – Régi, de jó eresztés.
- Te is vagy régi, de jó eresztés.
- Köszönöm, Krissy – vigyorogtam rá szarkasztikusan.
Kristanna az előttünk lévő monitor felé fordította a figyelmét és figyelte, ahogy Lindsay feje fel-le jár a farkamon, miközben Trish mögé helyezkedik és a punciját nyalja.
- Tetted farkadat be Trish-be ez alatt?
- Igen – bólintottam. – Trish Lindsay-t nyalta, miközben én hátulról belé hatoltam.
- Trish a határozott és magabiztos fitnesz edző – mosolygott Kristanna. – Éreztem én, amikor beszéltem vele, hogy ő teszi mindent a legjobban, amit csak tud. Pamela az önfejű táncos sztriptíz, aki vesztette el a kapcsolatát valósággal évekkel ezelőtt... – Összevontam a szemöldököm a megjegyzése hallatán, de hallgattam tovább, ahogy folytatja: - Devon rendes, ártatlan leány, aki keres szerelmet. Élete teljes anélkül nem. Egyikükkel se veszthetsz, Jeremy.
Mindig is úgy gondoltam Kristannára, mint a legjobb emberismerőre, akivel valaha is találkoztam. Nagyon hamar képes volt meglepően pontos képet alkotni bárkiről. De a Pameláról mondottak összezavartak. Erre muszáj volt rákérdeznem.
- Önfejű sztriptíztáncos, aki elvesztette a kapcsolatát a valósággal?
- Igen. Látom én így – bólintott Kristanna. – Mondok én rosszat nem Pameláról. Kedvelem én nagyon. Te nézetei sokszor ostobák és begyöpösödöttek. A profilkészítő program, amit összeállítottunk együtt, mondta, hogy Pamela lesz ilyen. Láttam én semmit, ami meggyőzött volna ellenkezőjéről.
- És mire alapozod ezt?
- Egy ilyen gyönyörű és vonzó nő fekszik veled le, Jeremy, és mondja, hogy voltál te az első férfi életében évek óta. Sőt, voltál te az első EMBER életében nyolc hónapja, leszámítva csak Amy-t az előző napon. Van furcsa nem ebben a képben? Pamela egyértelműen akar lenni szerelmes és házasodni meg. De gondolom én, hogy az élete, mint táncos sztriptíz, rombolta le a képét arról, néznek rá mások hogyan. Van férfi és nő sok, aki tudna ölni is egy ilyen okos és szép nőért. De Pamela látja ezt nem. Érti ezt meg nem. Amit lát ő, az az, hogy nézi őt mindenki szexuális célpontnak. Látja ő így az életet.
Amikor hosszú percekig nem válaszoltam, Kristanna még hozzátette: - Van nekem barátom Hermansvarkban, ami város Norvégiában. Ő is táncos sztriptíz. Neve Ragnhild. Látom én, hogy van köztük Pamelával hasonlóság sok. Ragnhild volt táncos sztriptíz olyan sok ideig és mutogatta magát annyi sok idegennek, hogy bízik ő már meg senkiben többé. Vak ő még azokra az emberekre is, akik akarnak neki jót. Bízik még bennem is nem, hiszed akár, nem akár.
- Pamela bízik bennem – vágtam rá.
- Pamela bízik benned, mert te vagy rendkívül kedves és rendes ember – morogta Kristanna. – Te ülsz le inkább és beszélgetsz órákat egy észveszejtően csinos nővel, mint hogy fektetnéd őt le. Csinálja ezt világon senki más. Gondolom én, Pamela néz rád, Jeremy, mint utolsó reményére neki boldogságra. Ez az, amiért ragaszkodik ő hozzád nagyon annyira. Látom én így. Mondom én azt nem, hogy Pamela a tökéletes nő tenéked. Vallva meg igazat, van közös sok bennetek. Illetek össze nagyon.
- Milyen tekintetben?
- Vagy te a férfi változata Pamelának rengeteg szempontból. Vesztetted el te is a kapcsolatod a valósággal évekkel ezelőtt, amiatt, amit Victoria tett véled. – Nyeltem egy nagyot, miközben hallgattam, ahogy folytatja: - Van oka annak, hogy ezek a lányok szeretnek annyira tégedet. De te látod ezt meg nem.
- Sokkal jobb vagyok már, mint régebben – vágtam rá.
- Igen, vagy az – bólintott Kristanna. – Nagyon is vagy az. De van még utad hosszú megtenni. Vonzó, szexi férfi vagy. De látod magad átlagosnak, szürke embernek.
- Vonzó…? Szexi…?
Kristanna felnevetett.
- Látod, beszélek én miről? Vagy te vonzó és szexi. És vagy rendkívül kedves is és nagylelkű. Odaadnád a kabátod is zuhogó esőben embernek, akinek van rá szüksége. Te vagy legtörődőbb férfi… legtörődőbb ember, akivel találkoztam is valaha. És vagy te alázatos és nagyon hűséges. Álmodik minden nő arról, hogy házasodjon meg egy ilyen férfival, Jeremy. Csak látod te ezt nem.
- Az, amit Victoria tett velem, az teljesen összetört engem, Krissy.
- Victoria volt életedben tizenkilenc éve – vágta rá Kristanna. – Tudom, hogy fáj az neked még mindig, Jeremy. Tudom, hogy amit tett veled, az teljesen tett tönkre téged. De kell neked lépni tovább. Gondolj arra, mennyi ez az eltelt tizenkilenc év…! Én voltam akkor még csak négy éves. Mindössze négy. Voltam kislány, aki játszott farmon kecskékkel és bocikkal. Hagytad, hogy uralja Victoria életedet sokáig túlságosan. Éltél egyedül teljesen ezen a szigeten tizenhét évig, zárva magad el az egész emberiségtől. Rémít téged halálra, hogy valaki bánt téged meg úgy, mint Victoria. De ez alatt az idő alatt, Jeremy, az élet tovább ment. Ez alatt a sok év alatt találkozhattál volna már egy Devonnal régen nagyon. Vagy egy Pamelával, vagy egy Trish-sel. Lehetnél most boldog annyira! Lehetne most feleséged, gyerekeid, családod. De te választottad, hogy legyél egyedül szigeten ezen. Értettem én meg sosem igazán, miért tetted ezt te.
Amikor lehajtottam a fejem és kiengedtem egy fájdalmas sóhajt, Kristanna felállt a székéből és átölelt. Végigsimított a hátamon és megcsókolta a homlokomat.
- Akartalak én bántani meg téged nem, Miszter Jeremy. Tudod te, hogy vagy nagyszerű ember szememben. Nagyszerű férfi, nagyszerű barát. Én csak szeretem nem, hogy pocsékolod életed el ezen a szigeten.
Felsóhajtottam, aztán lassan bólintottam, próbálva visszatartani a könnyeimet.
- Örülök, hogy meggyőztél, Krissy, hogy hozzam ezeket a lányokat a szigetre. Tényleg örülök. Úgy tűnik, ez működni fog. Az a sok idő és gond, amin keresztül mentünk, az a sok pénz mind megérte. Ha megtalálom a boldogságot, az mind meg fogja érni.
- Nincs az a pénz, amit érne ez meg nem – mosolygott Kristanna, ahogy kissé elhúzódott tőlem. – És lenne még az jó is néked, hogy költs pár millió dollárt el. – Azzal szájon csókolt. – Tenni fog ez néked jót.
- Mióta tesz bárkinek is jót, ha pénzt veszít?
- Nézd meg, értél el te mit! – ölelt át ismét. – Csak szeretném én, ha lennél boldog. Amíg vagy te boldog, Kristanna is boldog, já?
A képernyőn most az látszott, ahogy hátulról hatoltam Trish-be, miközben az ő arca mélyen eltűnt Lindsay combjai között. A hangos zajokra, amiket mi hárman csaptunk, Kristanna is oda fordította a tekintetét.
- Élveztetek nagyon ti aztat az éjszakát.
- Jobban, mint azt el tudnád képzelni.
Kristanna ismét elvigyorodott.
- Tűnik úgy nékem, hogy Devon szeret téged nagyon nagyon, Jeremy. De szeretem én is Devont. Mit szólnál, ha adnál nekem lehetőséget, hogy kerüljek hozzá közelebb személyesen is? Beszélek én nem csak szexről. Szerintem rendes lány ő nagyon és szeretném ismerni meg jobban.
- Beszélj vele! – javasoltam. – Ha van valami, amit igazán megtanultam már Devonról, az az, hogy ő a nyílt és őszinte kapcsolatokat szereti. Mondd el neki, hogy kedveled őt és szeretnéd jobban megismerni! Ne félj megnyílni előtte! Szerintem ebben nagyon hasonlít ő rám, Kristanna. Szereti, ha mások megadják neki a pozitív megerősítést. Egyszerűen falni fogja minden bókodat.
Kristanna kuncogni kezdett.
- Remélhetőleg fog falni ő mást is.
Hirtelen egy másik monitor is életre kelt a kukkoló szobámban. A mozgásérzékelők elindították a kamerát, ami a szobám felé vezető folyosót figyelte. Kíváncsian, hogy mi történhet, Kristannával mindketten a képernyő felé fordultunk.
- Néz ki úgy, hogy akar Pamela és Amy beszélni véled, Jeremy – állapította meg Kristanna. – Ítélve ruhájukból, vagy hiányából annak, gondolom én, hogy akarnak beszélni nem sokáig. – Nyeltem egyet, ahogy figyeltem a képernyőn kibontakozó látványt. – Maradok én itt, ebben a szobában. Szeretném nézni meg többi eseményt is, amit mulasztottam el az eddigi héten. Átnézem archívumot.
- Biztos vagy benne, hogy itt szeretnél maradni?
- Igen – bólintott. – Menj csak Pamelához és Amy-hez! Ígérted ezt az éjszakát meg Amy-nek korábban. De… lenne jó, ha néznéd hokit is Trish-sel ma este - bökött a monitorra, ami a pihenőszoba eseményeit közvetítette. Ott épp Trish ücsörgött az egyik számítógép előtt és figyelte a nyugati főcsoport döntőjének ötödik meccsét a Los Angeles Kings és a Chicago Blackhawks között. Egyáltalán nem volt meglepetés, hogy Toronto Maple Leafs-mezt viselt. Kétségtelenül fanatikus volt, amikor a hazai csapatáról volt szó. – Terveztétek aztat, hogy nézitek meccset közösen ma este, nem?
- Úgy volt. De pár órája úgy döntöttünk, hogy inkább hétfő este nézzük majd együtt – mondtam. – Lindsay is csatlakozik majd hozzánk. Trish jól tudja, mennyire vágyik rá Amy, hogy ma este velem lehessen.
- Amy szeretne lenni veled több módon is – kuncogott Kristanna.
 
 
 
Folytatása következik!
 
 
 
 
[1] Szójáték (ha valaki esetleg nem ismerné). Angolul a „number one” (amit Kristanna is használ az eredeti szövegben), azt jelenti, hogy „az első számú”, jelen összefügésben „a kedvenc”. Vicces kedvű magyarok viszont ebben az összefüggésben kihasználták az angol „number” és a magyar „némber” szó ejtésbeli hasonlóságát. A „one” szót pedig Kristanna amúgy is kihangsúlyozottan erős akcentusa okán írtam le fonetikusan.