Élt egy pap egy kis faluban fiatal volt és vidám, addig míg meg nem szeretett egy gyönyörű barna lányt. A lány is lángra lobbant a fiatal pap láttán. Tudták, hogy szerelmük hiába, nem lesz ebből házasság.
A gazdag úr tönkrement, s feláldozta a leányát. Minden könyörgés hiába, így kell ennek lenni már.
Valahol a Volga partján élt egyszer egy barna lány. Irigyelték, de nem tudták, hogy a szíve dalia már.
Harangoznak a templomba, esküvőre megy a pár. És az oltár zsámolyánál várja őket a barát. Kérdezi halkan a mennyasszonyt:
- Szereted-e igazán?
- Szeretem - felelte halkan, s a szeme könnyes már.
Könnyes lett a barát szeme is.
- Jól gondold meg a szavadat!
- Szeretem! - feleli halkan - nem másítom szavamat!
- Esküdj hát a feszületre!
Sikoly tört ki ajkán.
És az oltár zsámolyánál halva fekszik a lány.
Esküvőböl temetés lesz, a barát beszél, beszél és a végső harangszónál összeesik.
- Bocsássák meg bűneimet, de szeretem őt igazán!
És a lány sírhantja mellett meghal a barát.
Néptelen lesz a temető, senki sem zavarja már a lányt és a pap fiút, kiket vár a mennyország.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
Friss hozzászólások
The reál Kagemusha:
Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Hozzászólások