Élt egy pap egy kis faluban fiatal volt és vidám, addig míg meg nem szeretett egy gyönyörű barna lányt. A lány is lángra lobbant a fiatal pap láttán. Tudták, hogy szerelmük hiába, nem lesz ebből házasság.
A gazdag úr tönkrement, s feláldozta a leányát. Minden könyörgés hiába, így kell ennek lenni már.
Valahol a Volga partján élt egyszer egy barna lány. Irigyelték, de nem tudták, hogy a szíve dalia már.
Harangoznak a templomba, esküvőre megy a pár. És az oltár zsámolyánál várja őket a barát. Kérdezi halkan a mennyasszonyt:
- Szereted-e igazán?
- Szeretem - felelte halkan, s a szeme könnyes már.
Könnyes lett a barát szeme is.
- Jól gondold meg a szavadat!
- Szeretem! - feleli halkan - nem másítom szavamat!
- Esküdj hát a feszületre!
Sikoly tört ki ajkán.
És az oltár zsámolyánál halva fekszik a lány.
Esküvőböl temetés lesz, a barát beszél, beszél és a végső harangszónál összeesik.
- Bocsássák meg bűneimet, de szeretem őt igazán!
És a lány sírhantja mellett meghal a barát.
Néptelen lesz a temető, senki sem zavarja már a lányt és a pap fiút, kiket vár a mennyország.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Hozzászólások