Egy igazi szerelem

Hol is kezdhetném.....

2004.06- hónapot írtunk. Már letettem arról, hogy valaha is boldog leszek. Én?? aki duci is vagyok, nem túl szívderítő látvány a srácoknak. Így hát olyan srácokkal foglalkoztam, akik nekem abszolút nem tetszettek, csak gondoltam hátha, ők majd mások lesznek. Tévedtem.
Megismerkedtem egy sráccal a neve Róbert. Nagy szélhámos volt a gyerek. Nem is kell mondanom, hogy természetesen kihasznált. Gondoltam én, oda se neki. Egyik este össze vesztünk, és amikor jött bocsánatot kérni elkísérte az egyik haverja Fefe. Egyáltalán nem volt szimpatikus nekem. Nem is érdekelt. ez a későbbiek folyamán lesz elég érdekes. Teltek múltak a hetek, és úgy döntöttem szakítok ezzel a sráccal, nem is tetszett, és nem is érdekelt túlságosan.

A születésnapomon, 06.19.-én a szobámba ücsörögtem szűk baráti körömmel, és tervezgettük hova is menjünk bulizni amikor is bátyám betoppan "hugica valaki szeretne boldog születésnapot kívánni menj ki a folyosóra." Kiballagtam és közben azon tűnődtem vajon ki lehet az.
És ott termett, azzal a hatalmas barna szemeivel, és rámpislantott, "szia csak azt szeretném mondani Boldog születésnapot" (és mondja azt nekem valaki, hogy a szerelem nem kopgtat az ajtódon:-)) mély fekete haja egybe illett a kreol bőrével és a hatalmas barna szemeivel. És az illata. Erről is tudnék beszélni.
Nosza, de egyenlőre ennyit, hiszen vissza kellett mennem a társaságomhoz, és ez a srác túlontúl helyes volt ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessek nála. nem is kell mondanom a buli pocsék volt. Jöttek a napok, és az egyik programon keresztül mivel a bátyámmal egy e-mail címet használunk az ö partnereivel is beszélgettem néha. És vele is Fefével...

Napokig beszélgettünk, nevettünk, mindent kibeszéltünk, amit csak lehet. Majd bátyám elmesélte nekem, hogy ez a srác oda van értem, de nagy dzsigoló vigyázzak vele. Ohh, mondom biztos csak szórakozik, én meg ez a srác, na persze...
De aztán találkoztunk 07.05.-én és akkor is legalább úgy elvarázsolt, mint akkor este a szülinapomon. Két napig kerülgettük a forró kását, és 07.07.-én összejöttünk. Hozzá kell tennem, hogy ez a srác az a fiúcska volt, aki annó Robit kihozta a házelé. (Hihetetlen, hogy elsétálunk a szerelem melett.)
De még mielőtt azt hinnénk, hogy milyen boldog ember voltam most jön csak a meleg víz....

Egy hete sem voltunk együtt, amikor kényszer munkaként elment nemzetközi teherautó sofőrnek. Iszonyúan szeretett és én is szeretettem öt. Az első idő volt a legnehezebb. Nagyon sokat volt távol. néha heteket is. De felépítettünk egy kis világot "Manó birodalmat" És ezt senki sem törhette át. Küzdöttünk. Rengeteg lemondással önfeláldozással telt ez a kapcsolat, iszonyú nagy kitartással. A vége felé a kapcsolatunk kezdett nagyon tönkre menni. Több mint egy éve voltunk már együtt, amikor lassan kezdtek a haverok fontosabbak lenni mint én, Volt hogy hetekre elment, és amikor hazajött egy hétvégére, akkor max. egy délutánra találkoztunk. Elkezdtem lefogyni. Teljesen megváltoztam 85 kg-ról leestem 57 kg-ra. Persze ennek örültem. De Fefének egyáltalán nem tetszett, hogy legyeskednek körülöttem a fiúk. De túl szerelmes voltam ahhoz, hogy őt egyetlen egyszer is megcsaljam. Soha életemben nem voltam ennyire hűséges senkihez.

Sokszor elkísértem Komáromba felpakolni, mindig rengeteget nevettünk táncoltunk a kocsiba, imádtam azokat az utakat. Mert akkor csak mi ketten voltunk és a nagy böhöm kamion. Ez egy igazi elvarázsolt élet volt. Az utolsó nap is így mentünk. Boldogan nevettünk, azt mondta, szeret el is jegyzett. De este bejelentette, hogy megint elmegy... Nagyon elkeseredtem hiányzott. ...Másnap erre az sms-re ébredtem " Egész éjjel gondolkoztam, az lenne a legjobb, ha soha többé nem találkoznánk és minden, ami köztünk volt, vége lenne."
Kész összeomlottam. 7 napig egy falat sem ment le a torkomon, kórházba kerültem. Azok után, amit átéltünk így legyen vége, soha nem gondoltam volna, hogy 30 Ft-ot érek. De el kellett viselnem muszáj volt.
Azóta történtek még események. Pl. hogy az nap, amikor elhagyott beadta a felmondását a céghez, és kilépett a nemzetköziből... ez hatalmas pofon volt úgy éreztem csak addig kellettem, amíg, más úgysem tartott volna ki mellette.

Nos ennyi a történet. Úgy gondoltam leírom, hogy az aki nem hisz az igaz szerelemben tudja, hogy igenis létezik. Bár már nem hiszem, de tudom, hogy egyszer mindenkinek ott terem. Nekem csak egy év jutott. Azóta más külsővel és hatalmas sebbel a szívemben élek tovább.
És már úgy gondolok vissza, hogy tudom hogy az akarat erőm a legnagyobb csodára is képes. És ha hisztek benne nektek is sikerülni fog. De egyszer mindennek vége lesz.
Csóóóók