Úgy reszket a szélbe, mint a haldokló fán az utolsó levél. Meghallja a lépéseim hangját... Egy pillanatra összerezzen.
- Rágyújt, kisasszony?
Rám néz...
- Igen miért ne!? - mosolyodik el. - Unalmasnak találja őket?
- Nem a partira jöttem - ezzel pillanatnyi meglepetést csalok az arcára... -, csak maga miatt, napok óta figyelem, mindig ilyen nőről álmodtam. Megfogott az arca, az alakja, a hangja, de a tekintete... a tekintete mindent elárul.
- Mit olvas ki belőle?
- Eszelős nyugalmat. Nem menekül már... kész szembe szállni az ellenségeivel, de nem akar egyedül harcolni.
Elfordul... mélyet sóhajt.
- Nem... nem akarok egyedül maradni.
Feltámad a vihar a csókja, lágy a teste szinte súlytalan, parfümje, édes illata egészen a szívemig hatol. Megnyugtatom, hogy minden rendben lesz, megmentem, nincs mitől félnie, messzire viszem innen... elmondom, hogy szeretem.
A hangtompító csak egy suttogást hallat a sötétben, szorosan magamhoz ölelem... MOSTMÁR NEM TUDOM MEG MIÉRT MENEKÜLT.
Reggel beváltom a csekket...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-01 00:00:00
|
Egyéb
Nem is tudom, ti szeretitek a romantikát?
Hozzászólások