Belenéztem

Belenéztem a szemébe. Zöld volt. És akkor megéreztem, hogy ő kell nekem. Szőke haja gyönyörűen omlott le vállára. Egy örökkévalóság volt, míg megfogtam, és hátrasimítottam a szeméből. Három éve ismertük egymást, zárt közösségben voltunk. Ott az érzések, érzelmek felerősödnek. Legjobb barátságok, és hát szerelmek alakulnak ki.

Nem zavart, hogy sokkal idősebb. Vezérelt valami, nem volt bennem semmi, csak az az érzés. Dőlni kezdtem felé. Becsukta a szemét. Olyan gyönyörű volt… pár másodpercig csak gyönyörködtem benne. Kinyitotta szemét, nem tudta mi történik. ”Csukd be.” Továbbhajoltam. Először az orrára adtam csókot. Elmosolyodott. Játékos macska.

Sokáig legjobb barátok voltunk. Bármikor, bármeddig tudtunk beszélgetni. Egymásba feledkezve ültünk akár egy metrómegállóban is. Bármeddig. Bármikor. Följebb indultam. Szemére is adtam néhány puszit. ”Csiklandoz…” ”Akkor jó.” Bal arcán elindultam lefelé, apró csókokkal halmoztam el. Aztán elértem a szájáig. Megcsókoltam. Erre vártam két éve.

Erre vártam két éve. Hogy egyszer egyedül maradjunk. Hogy együtt maradjunk. Egyként. Sok problémánk volt, nőügyek, fiúügyek. Mindig egymás vállán sírtuk el a bajainkat. Most egymásra találtunk. Magunkra találtunk.

Csak az ajkaimmal csókoltam őt, lassan, kiélvezve a pillanatot. Kezem elindult, megfogtam az oldalát. Magamhoz szorítva csókoltam tovább. Orraink egymáshoz simultak, mint az eszkimó-puszinál. Szörnyen izgató volt. Kezemmel benyúltam a ruhája alá, és végigsimítottam hátát. Beleborzongott. Libabőr. Rajtam is. Csókoltam tovább.

Egyszer régen, amikor még alig ismertem, akkor is kiszúrtam őt. Ő lesz az én csajom! Nem tudtam, hogy barátok leszünk. Azok lettünk, a legjobbak. Túl jók? Igen. Lassan lefektettem az ágyra. A nyakát kezdtem csókolgatni, miközben kiügyeskedtem valahogy az inge legfelsőbb gombját. Nyögdécselt, mint egy pihe-puha kiskacsa, olyan volt. Megint szájon csókoltam, újabb gombot operáltam ki a helyéből. Fűtött a vágy, azt hittem mindjárt letépem róla a ruhát, lesz ami lesz, de végül nem tettem. Múlt héten kiégett a lámpa, nehéz lett volna megkeresni a gombokat…

Egyszer régen táborban voltunk. Nem bírtuk tovább a sok buta, jellemtelen osztálytársunkat, hát elindultunk a kövesúton. Mezítláb. Ekkor volt este hét. Reggel négykor két kimerült kamasz érkezett a táborba, csupa sár lábbal. Még csak beszélgettünk. Kigomboltam az ingét, de nem vettem le. Elindultam lefelé, a mellkasát csókolgattam, benyaltam a két melle közé, és szépen lassan le, a hasát puszilgattam. Kigomboltam a farmerét. Már majdnem a bugyija szegélyét csókoltam, amikor végigsimította a nyakamat, és felborzolta a hajam. Beleborzongtam. Libabőr. Rajta is. Fölhúzott a szájához.

Táncolni is együtt tanultunk. Tangó, meg minden hülyeség. Egyszerre csak megláttam, mégsem hülyeség. Ez is kellett ehhez a mai tökéletes naphoz. Megcsókoltam, de nem bírtam sokáig, mert fölibém került. Ráült meredező farkamra, már majdnem ettől elmentem, de a java csak ezután következett. Lehúzta a pólómat, és most az ő kis játéka következett. Végigcsókolta az összes erogén zónámat. Lassan, ahogyan kell. Finoman mozogni kezdett rajtam. Ha nem lett volna rajtunk nadrág, már kétgyermekes családanya lenne. Olyan szép volt. A félhomályban kigombolt inggel, melltartóval, ott világított karcsú testének összes vonala. Felült. És elindult lefelé. Kigombolta a nadrágomat, és szabadon engedte farkamat. Marokra fogta, és egy vonzó csókot helyezett a hegyére. Nem bírtam volna tovább. Leállítottam. Most én jövök. Lehúztam nadrágját, és bugyiját. Melltartóját is kapcsoltam. Elém tárult az a csoda, amire három éve vártam. Ott feküdt egy szál ingben. Hihetetlenül vonzó volt.

Az iskolában, tornaórák előtt az öltözőben, és az osztálykirándulásokon sem kerülhettem el meztelen testét. Sokunkkal – míg kisebbek voltunk – távcsővel kukkoltuk osztálytársnőinket. Voltak nagyobb mellű lányok. Voltak bombázó libák. Ők azokat nézték. Én csak Őt.

Lehajoltam, és végignyaltam a combját, míg jobb kezemmel a melléért nyúltam. Soha ehhez fogható gyönyört nem éreztem még a kezemben. Két pehelykönnyű, kézreálló ősanyajelképpel olvadtam össze. Mellbimbójával kezdtem játszani. A nyelvem eközben csak kényeztette őt. Direkt nem értem volna hozzá. Csak amikor a környező területek már áztak nyálamtól, és testnedveitől. Akkor. Hörgés fakadt ki belőle. Nyögés volt ez, isteni fuvallat, mire kezemmel lekísértem arcomat, és arcommal megtámadtam, ostrom alá vettem mellét. Elég sokáig gitároztam. Fürge ujjaim vannak.

Szívtam, szoptam mellbimbóját, akárha csecsemő lettem volna, miközben ujjaimmal ott lenn ingereltem. Ő csak karmolászta a hátam, és szaporán vette a levegőt. Majd néhányszor ismét fölborzolta a hajam ott hátul, a nyakammal, és akkor tudtam, most ő következik. Elindult lefelé. Az ingje végigsimította a lábujjaimat ”Csikiz… ”. Megfogta duzzadó farkam, de nem azt vette először célpontjául. Golyóimat, herémet kezdte el nyalogatni. Nemcsak nyalogatta, hanem olykor-olykor beszívta, beszopta a szájába. Elképesztő élvezetet nyújtott. Aztán elkezdte le-föl nyalogatni a farkam, teljes hosszában, mire én élvezettől pihegve sóhajtottam. Ekkor kapta be, és ekkor élveztem el, ő pedig lenyelte az egészet. Lenyalogatta most már kókadt farkamat, és ismét előnyben részesítette zacskómat. De nem, ez szinte már fájt. Felhúztam magamhoz, és megcsókoltam.

Farkam kényelmesen beilleszkedett a két lába közé. Csak csókoltam. Lehetett vagy öt perc, mire visszatért belém az erő, és ezt ő is észrevette. Kókadt farkam szinte belemerevedett lyukába. ”Készen vagy?” ”Igen” ”Fájni fog neked?” ”Igen”. Lassan. Csókolgatva fülcimpáját. Lassan. Ha intett megálltunk. Aztán kész volt. Már nem fájt neki többet. Benne voltam, és soha többé nem szakadhattam ki belőle. Csókoltam, az ágyon pihegve. Nem tudom mi történt ezután. Transzba estem. Reggelre ébredtem, feje mellkasomon pihent. Szuszogása könnyedén borzolta szőrpihéimet. És akkor szabadnak éreztem magam. Megcsókoltam a feje búbját. Mire fölébredt, kinyújtózott, és azt mormolta ”Kapok reggelit?”. Nevettünk, majd csókoltam. Kapott reggelit.