Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br /> A lágy zene, a levendula illata...
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br /> Néhany helyen kiszínezve,...
Friss hozzászólások
HentaiG: Valóban,tényleg van benne egy...
2025-09-06 16:23
pacman: Hiij, egyik kedvenc történetem...
2025-09-05 13:06
laci78: :(
2025-09-05 07:37
laci78: hosszú volt, ez tény - de nagy...
2025-09-04 12:18
laci78: IS
2025-09-04 12:04
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Arachnofóbia

Arachnofóbia
A nyolckarú rémség
Mottó: Ha valóság lesz az álom, csodálkozhatsz, mert megláttad a jövőt. Ha álom lett a valóság s mégis csodálkozol, nem jól ismered a múltat.
Sohasem szerettem ezeket az állatokat.
Gyerekkorom távolából dereng egy régi emlék. Forró nyári délutánon a kiskertben lepkék után szaladtam. Egy árnyas fordulóban két fa közé volt kifeszítve a háló. Csak arra emlékszem, hogy fémes pengések közepette feszült arcomra a sok vékony szál, s már orromon ült a nagy barna lény, majd megindult a nyakamra, a gallér mögé. Emlékszem még az iszonyatra, ahogy igyekeztem kisöpörni onnan, miközben a hideg futkosott a hátamon, pedig kellemes meleg nap volt akkor régen... Nem szeretem vadászhajlamukat sem, mindig sajnálattal néztem a hálóba gabalyodott áldozatokat.

... Ültem, vagy álltam, már nem tudom, lehet, hogy a kettő közt félúton voltam éppen. A mennyezetre meredtem, néztem az ablakon beszűrődő fényeket - az is lehet, hogy belülről jöttek. Fehér volt a fal is, a mennyezet is. Ekkor indult felém. Vékony szálát megeresztve függeszkedett és közelített hozzám. Barna volt, vagy szürke, nem emlékszem. Nem tudom miért, de úgy éreztem, én vagyok a célpontja. Csak ereszkedett, s lassan a vállamra ült, mint mikor búcsúnál hajtja fejét e helyre a hűtlen. Karjai hajtincsként simogatták arcomat. Elrettentett a gondolat: kezemmel hadonászva igyekeztem ellökni, de mindahányszor sikerült letaszítani, a vékony fonal - mint az inga, ahogy leng -, vissza-visszahozta. Elült bennem az iszonyat, többször is arcomhoz ért közben, de nem éreztem mást, csak a sima érintést. Megfoghatatlan illat lengte körül. Nem bírtam tovább. Kezeimmel a szálat kerestem - el kellene tépni -, de acélos fonata csak körülfonta ujjaimat, ragacsot hagyott kezemen, érintése mély gödröket vállamon, barázdákat arcomon s tán hajamra is hullott belőle néhány szálacska, nézzétek csak!...

Ma sem szeretem őket. Ha hallom a háló szikár pattogását, mindig kiráz a hideg, mint azon a délutánon. De mégis: csodálom tehetségüket. A legjobb takács se szőhetne szebb, erősebb kelmét - valahol olvastam, hogy selyemként használva, fonva és szőve golyóálló textília készíthető fonalából.
A többi: bocsánatos bűn...
Hasonló történetek
31768
A barátom aludt, mi csendben bevonultunk a kisszobába. Ott végre levetkőztük a maradék gátlásunkat és a ruháinkat is. Elővettem a vibrátoromat. A formás kerek mellek látványára a puncim egyre jobban nedvesedett. Meztelenül lefeküdtünk az ágyra és ő csókolgatni kezdte a testem. Mindenhol. Kezdte a nyakamnál és egyre lejjebb haladt...
31939
Mikor már teljesen megmerett, kigomboltam a nadrágját és elővettem az óriási farkát! Nyengéden elkezdtem a nyelvemmel dédelgetni. Ő közben a melleimet kezdte simogatni. Majd a makkjához érintettem a mellbimbóimat és a faszát kezdtem dögönyözni a melleim között, úgy, hogy még a golyói is összezsugorodtak a kéjtől...
Hozzászólások
További hozzászólások »
Tűzmadár ·
Remek.

Sztrájk ·
Gyógyítható, ha az ember gyógyulni akar belőle.

Magam nem a pókoktól irtóztam - a meztelencsigáktól. Nem félelem ez, valamiféle iszonyat inkább, valami ésszel fel nem fogható, mély ösztön.
mára már megfogom ha kell, lesózom, hogy pusztuljon meg ott, ahol van. Utána percekig sikálom a kezem, bőröm vonaglik, ahol hozzám ért.
Gyűlölöm.
Tűzmadár ·
Gyermekkoromban anyám, és „nevelő” apám felküldött egy eperfára, hogy a kánikulában kézifűrésszel gallyazzam le, mert a szerteágazó korona nem fért el kivágásakor a kertünkben. Nyüzsögtek rajt a hernyók, alig volt tiszta rész. Máig érzem a fejemre, félmeztelen testemre potyogó, rajta mászó, a tenyerem, az ujjaim alatt nyálkássá málló testüket…

Sztrájk ·
Tessék, ennyi eszem van. Én sem írtam véleményt.

Szépen megfogtad az érzést. tetszett. Nem hosszú, sallangos, semmi felesleges nincs benne. Szép.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: