Angyalt láttam?

Aztán vettem egy forró zuhanyt, megmosakodtam. Kimentem a konyhába és ittam egy forró citromos, mézes teát. Igazán felmelegített, a lelkemnek is jót tett.
A kellemes ital után felöltöztem és elindultam, a buszmegállóra. A legjobb barátnom kint várt a kapu előtt. Még mindig sötét volt, nyirkos volt az idő, sűrűn szitált az eső, és hideg szellő kényszerített, hogy igazán apróra húzzam össze magam.
Ahogy közeledtünk, egy rémisztő alak állt a buszmegálló sarkánál. Egy utcai lámpa alatt pihent, keresztbe tett lábakkal. Ahogy a fény rávilágított bőrdzsekijére, olyan volt, minta ezer csillám cikázott volna rajta.
Elkápráztatott mégis megrémített ez a jelentéktelen kis pillanat.
Görcsbe rándult a gyomrom, ahogy tovább tanulmányoztam az idegent.
Feje lehajtva, kapucnia alól csak pár vizes hajtincs lógott ki. Ujjait gyűrűk díszítették, csuklóján egy fura szimbólum pihent, a bőrébe varrva.
Nadrágja szűk, olyan fekete mint az éjszaka. Bakancsa szinte a vádliáig nyúlt.
Egyre jobban esett az eső, és egyre érdekesebb volt ez az egész.
Ahogy közelebb léptem, borsózni kezdett a hátam...valami olyasmit éreztem, amit még soha.
És hirtelen rám nézett. Azt hittem azonnal a pokol bugyrába lök a pillantásával. De tévedtem. Szeme veszélyes volt, mégis megbízható.
Vonzó, mégis undorítóan magabiztos.
Kék szemei úgy hatoltak belém, mint egy injekciós tű az ember bőrébe.
Nem tudtam nem rá nézni, de megszólalni képtelen voltam.
Pár perccel később kecses keze megindult, és lassan a kapucnia után nyúlt.
Szőke, félhosszú haja már teljesen a szemében lógott....

Unatkozoom :) folytassam, vagy ne próbálkozzak? Béna vagyok :)