Egy székhez kötve ébredtem, nem láttam semmit ugyanis egy vászonzsák volt a fejemen. Eltelt egy kis idő ébredésem óta mikor egy mély férfi hang szólalt meg, olyan harminc akár negyven éves is lehetett. Levette a fejemről a zsákot utána lassan nyertem vissza a látásom mikor láttam, hogy Ábel nagyapja volt előttem.
- A-azt hittem börtönben van. Különben is mit keresek itt?
Erre már nem válaszolt. Megfordult kezében egy rozsdás csipesszel. El ájultam a fájdalomtól. Minden véres volt mikor felkeltem.
- Könyörgök. Miért teszi ezt velem, mit ártottam önnek és családjának? - Ekkor megszolal a fejemben a hang.
- Csak álmodsz! Ébredj mielőtt.... - Nem hallottam tovább mit mondott. Ekkor megint éreztem a hideg fémes tapintást, már kezdtem reszketni a félelemtől majd osztálytársam Éva felkeltett. kicsengettek. Megkönnyebülve jött a felismerés, hogy csak álmodtam
A hang a fejenből eltűnt ezért most már nem kell tartanom az ilyen álmoktól, de azért egy kis félelem még van bennem, mivan ha vissza tér a hang?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Előző részek
Pár hét után engedtek csak ki a korházból, addig megfigyelés alatt tartottak, az orvosok értesítették a szüleim mindenről és értem jöttek. Nem tartott sokáig az út és hál istennek a hangok sem voltak már jelen, ez így volt addig a pillanatig mikor kaptam az egyik osztálytársamtól pár átlagos képet.
Ekkor szólalt meg újra.
- Szocializálódj, én segítek benne!
Nem értettem mit akart elérni vele, ezért felvettem a szürke szakadt farmerom egy fekete pólóval és egy sötét szürke...
Ekkor szólalt meg újra.
- Szocializálódj, én segítek benne!
Nem értettem mit akart elérni vele, ezért felvettem a szürke szakadt farmerom egy fekete pólóval és egy sötét szürke...
Álmomban egy rejtélyes folyosóra tévedtem, mit ne mondjak elegáns volt és a kialakítása kifinomult ízlésre vall. A folyosó finom karmazsin szín szőnyeggel volt bevonva amint oldalt tükrök foglaltak helyet. Talán egy átjáró a két irodaház között, ki tudja? Ahogy elindultam végig ezen a helységen hirtelen balról egy másik, kissé, vagy inkább nagyon is ismerős hang bukkant fel. Eleinte inkább nem is törődtem vele, de egyszer csak mintha közeledett volna a hang és súgva folytatta tovább:
Hasonló történetek
- Ha bármikor, bármiben segíteni tudok, akkor számíthatsz rám!
- Tudom, ezért vagyunk itt. Mi nem utazótársak vagyunk, hanem szövetségesek és barátok!
Ezek a szavak olyan jól estek Qwâmbiinak, mintha azt mondták volna, hogy Dareth rémuralma megszűnt. Úgy érezte, hogy apja szelleme tért vissza a mágus testében. Mostmár boldogan, tiszta szívvel gyalogolt a mágus mellett. Megtöltődött önbizalommal. Úgy érezte, olyan lendületet kapott, amellyel bejárja egész Tirunent...
- Tudom, ezért vagyunk itt. Mi nem utazótársak vagyunk, hanem szövetségesek és barátok!
Ezek a szavak olyan jól estek Qwâmbiinak, mintha azt mondták volna, hogy Dareth rémuralma megszűnt. Úgy érezte, hogy apja szelleme tért vissza a mágus testében. Mostmár boldogan, tiszta szívvel gyalogolt a mágus mellett. Megtöltődött önbizalommal. Úgy érezte, olyan lendületet kapott, amellyel bejárja egész Tirunent...
Már több mint háromezer éve vége az Istenek Háborújának. Orudzaburt elpusztították és újra megkezdődhetett a béke kora. Az élet virágzott, a kontinensen áldott béke honolt: felvirágzott ismét a kultúra, a művészetek, s a mindent átható mágia ismét új követőket talált.
Amikor már az élet kezdett visszatérni a mindennapi, megszokott medrébe, s a legöregebbek is csak alig-alig mesélgettek arról a háborúról, amit mindenki igyekezett mihamarabb elfelejteni, hirtelen megkezdődött a Káosz...
Amikor már az élet kezdett visszatérni a mindennapi, megszokott medrébe, s a legöregebbek is csak alig-alig mesélgettek arról a háborúról, amit mindenki igyekezett mihamarabb elfelejteni, hirtelen megkezdődött a Káosz...
Hozzászólások