1. fejezet: A különös templom
Már majdnem lement a nap. Április volt, de a Wasser Street még mindig úgy ragyogott, mintha nyár este lett volna. A 19-es szám alatt, a konyhába egy lány állt, seprűre támaszkodva. Ő volt Amanda Johnson, röviden Mandy. Épp a konyhát seperte, de gondolatai máshol jártak, így 2 óra alatt semmit nem haladt. Összerezzent, mikor anyukája bekiáltott:
- Kész vagy kicsim?
- Mindjárt anya!- válaszolt Mandy és gyorsan feltakarított.
Mandy 14 éves, okos, vicces és kedves volt. A William Shakespeare School-ba járt és a barátokban sem volt híján. Volt egy testvére, Sarah, aki 1 hónapja töltötte be a 26-ot és már volt egy 2 éves lánya. A suliban egy legjobb barátja volt, George. Még volt egy másik jó barátja is, Jessica, de vele nem volt olyan jóban, mint a fiúval. A szülei, Rebecca és Robert Johnson orvosok voltak. Minden szombaton templomba mentek hárman. Péntek volt, így másnap 9 órára ott kellett lenniük. A házuktól nem messze volt egy nagyon szép templom, gyönyörű festményekkel, képekkel és a pap is kedves volt. Az zárva volt, így egy másik, nem olyan szép templomba mentek. Mandy-nek épp húsvéti szünete volt, így később szokott feküdni a szokásosnál, de már álmos volt és elaludt.
Másnap 8-kor kelt, felöltözött és lement reggelizni. A szülei már az asztalnál ültek. Mire mindenki kész volt már fél 9 lett, ezért ideje volt indulni. A másik templom kicsit messzebb volt. Odaértek és leültek a 3. sorba. Mandy nem élvezte annyira, mert a sötét templom kicsit ijesztő volt. Erre még Spider atya, a pap megjelenése is rányomta a bélyeget. Göndör, ősz haja csapdosta a vállát, izmos volt és egyáltalán nem kövér. Szürke szeme volt, de még így is jóképű benyomást keltett, bár a lány így is hátborzongatónak találta.
Mikor vége volt a misének Mandy követte szüleit egy másik terembe. Ott megbeszélték a többiekkel (többnyire Mandy évfolyamtársaival) a templom fenntartását, mert a másik legalább karácsonyig zárva lesz. Mikor Spider atya bejött Mandy látta, hogy a pap szürke szeme egyszer pirosan felizzott.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Ahogy a védelem kiépült, Dareth handorioi hódításait emiatt be is fejezte, és inkább északra, Rolenciába vezényelte szörnyű hadát. Rolencia nem volt egységes birodalom, nem volt összetartás, így nem is tudtak fennmaradni. Viszont érdekes módon, mintha megelégedett volna ennyivel, Mágusföld határán, a Benfini-hegységnél megállt. Nem tudni, hogy miért...
Csak ültek ott, nem mozdultak, olyanok voltak, mint a szobrok, mindenki a gondolataiba merült. Végül Horiq törte meg a csöndet:
- Mi emberek vagyunk. - kezdte - Az embereknek volt valaha egy olyan híres szokásuk, amit róluk neveztek el: az emberségesség. Ezért nem fogom társaimat irtani. Inkább korán kelünk, hogy a tündéket megelőzve átjussunk az erdőn...
- Mi emberek vagyunk. - kezdte - Az embereknek volt valaha egy olyan híres szokásuk, amit róluk neveztek el: az emberségesség. Ezért nem fogom társaimat irtani. Inkább korán kelünk, hogy a tündéket megelőzve átjussunk az erdőn...
Hozzászólások
Arról nem is beszélve, hogy szinte semmi nem történt!
Egyébként akár ígéretes is lehetne,de így nagyon nem jó, nem tetszett.