A végzet kapuja

1. fejezet: A különös templom
Már majdnem lement a nap. Április volt, de a Wasser Street még mindig úgy ragyogott, mintha nyár este lett volna. A 19-es szám alatt, a konyhába egy lány állt, seprűre támaszkodva. Ő volt Amanda Johnson, röviden Mandy. Épp a konyhát seperte, de gondolatai máshol jártak, így 2 óra alatt semmit nem haladt. Összerezzent, mikor anyukája bekiáltott:
- Kész vagy kicsim?
- Mindjárt anya!- válaszolt Mandy és gyorsan feltakarított.
Mandy 14 éves, okos, vicces és kedves volt. A William Shakespeare School-ba járt és a barátokban sem volt híján. Volt egy testvére, Sarah, aki 1 hónapja töltötte be a 26-ot és már volt egy 2 éves lánya. A suliban egy legjobb barátja volt, George. Még volt egy másik jó barátja is, Jessica, de vele nem volt olyan jóban, mint a fiúval. A szülei, Rebecca és Robert Johnson orvosok voltak. Minden szombaton templomba mentek hárman. Péntek volt, így másnap 9 órára ott kellett lenniük. A házuktól nem messze volt egy nagyon szép templom, gyönyörű festményekkel, képekkel és a pap is kedves volt. Az zárva volt, így egy másik, nem olyan szép templomba mentek. Mandy-nek épp húsvéti szünete volt, így később szokott feküdni a szokásosnál, de már álmos volt és elaludt.
Másnap 8-kor kelt, felöltözött és lement reggelizni. A szülei már az asztalnál ültek. Mire mindenki kész volt már fél 9 lett, ezért ideje volt indulni. A másik templom kicsit messzebb volt. Odaértek és leültek a 3. sorba. Mandy nem élvezte annyira, mert a sötét templom kicsit ijesztő volt. Erre még Spider atya, a pap megjelenése is rányomta a bélyeget. Göndör, ősz haja csapdosta a vállát, izmos volt és egyáltalán nem kövér. Szürke szeme volt, de még így is jóképű benyomást keltett, bár a lány így is hátborzongatónak találta.
Mikor vége volt a misének Mandy követte szüleit egy másik terembe. Ott megbeszélték a többiekkel (többnyire Mandy évfolyamtársaival) a templom fenntartását, mert a másik legalább karácsonyig zárva lesz. Mikor Spider atya bejött Mandy látta, hogy a pap szürke szeme egyszer pirosan felizzott.