A sötétség pillanatai - Fülbevaló

Szép, és megható.

Húúú...
Ez nagyon jó. Gratulálok!

Ne paráználkodj!
Tanulmány: Zsolt 111:1-10
Alapige: 1Móz 1:27-28; 2:24
"Teremtette tehát Isten az embert az Ő képére, Isten képére teremtette őt, férfivá és asszonnyá teremtette őket. És megáldotta Isten őket és ezt mondta nekik: szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon!"
"Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté."
---
Imádkozzunk!
Mindenható Istenünk, áldunk és magasztalunk téged, és valljuk ma reggel is, hogy egyedül te vagy Isten. Köszönjük gondviselő szeretetednek sok meg nem érdemelt jelét, amikkel az elmúlt napokban is elhalmoztál minket.
Magasztalunk azért, mert gazdag vagy a kegyelemben, és bővölködsz a megbocsátásban. Megvalljuk, Urunk, hogy nagyon rászorulunk arra, hogy irgalmas és kegyelmes légy hozzánk. Kérünk is, hogy ne bűneink szerint cselekedj velünk most sem.
Bocsásd meg, hogy még mindig oly sok tisztátalanság, lázadás van a szívünkben veled szemben. Bocsásd meg, hogy parancsaidat lépten-nyomon áthágjuk. Bocsásd meg, hogy sokszor tudatosan is engedetlenek vagyunk veled szemben. Bocsásd meg, ha eltelnek napok, hogy egyáltalán nem kérdezzük: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Bocsásd meg, ha szakadék tátong a szavaink és életgyakorlatunk között. Ha csak mondogatjuk: Uram, Uram, de nem cselekesszük a te akaratodat.
Köszönjük, hogy mégis színed elé engedsz most minket. Köszönjük, hogy egye-dül Jézus Krisztus áldozatáért tekintesz reánk kegyelmesen. Ragyogtasd fel előttünk ma újra az Ő áldozatának hasonlíthatatlan értékét, és kérünk: Szentlelkeddel győzz meg minket arról, hogy a te parancsolataid szeretetből fakadnak, javunkat szolgálják, igazak és érvényesek ma is. És ha ez a világ félresöpri is őket, hadd legyenek nekünk egyre szentebbek, amiket Lelked erejével, segítségével törekszünk betartani.
Kérünk, te magad taníts minket ma az igazságra. Olyan sok hamisságot, hazugságot kell napról-napra hallanunk, s megvalljuk: sokszor mi magunk is beállunk ebbe a kórusba. Kérünk, tisztíts meg minket, és táplálj az igazság beszédeivel. Legyen a te szavad teremtő ige, ami újjáformál egészen minket, amíg csakugyan kiábrázolódik rajtunk a Krisztus.
Így áldd meg az istentiszteletünket, hogy hadd legyen ez valóban az. Szolgálja ez a te dicsőségedet és a mi üdvösségünket. Közben pedig te, aki egyedül tudod mindannyiunk terheit, nyomorúságát, és számon tartod könnyeinket, adj nekünk vigasztalást, erősítést, tanácsot, útmutatást is.
Ámen.
---
Igehirdetés
A Tízparancsolat tanulmányozását a nyári hónapokra szüneteltettük, aztán azó-ta is sok minden történt, ami miatt időszerű, aktuális igéket kellett elővenni. Isten nevét segítségül híva folytassuk ott, ahol abbahagytuk. A hatodiknál fejeztük be, következik a hetedik: Ne paráználkodj! - vagy más szavakkal: Ne légy házasság-törő!
Mit jelent a Biblia nyelvén paráználkodni? A paráznaság azt jelenti a legszűkebb értelmében, amikor valaki a házastársán kívül mással is létesít nemi kapcsolatot. Ezenkívül ír a Biblia az úgy-nevezett lelki paráznaságról, amikor Isten népe az Istenén kívül csinált istenekkel, bálványokkal is lelki kapcsolatra lép, vagyis azokat is tiszteli. Jézus a Hegyi beszédben egészen mélyre megy, úgy, ahogy Ő szokta, és a szívünket leplezi le: a szívben levő sok parázna kívánságot, vágyat és gondolatot is annak nevezi. Ír a Biblia arról is, hogy valaki a házasságkötése előtt is megtörheti már a maga jövendő házasságát, vagy a partnerének a jövendő házasságát. Ez is paráznaságnak számít. Egyáltalán Isten a szexualitást a házasságba helyezte bele. Minden olyan alkalom, amikor ezen kívül gyakorolja azt valaki: paráznaság, házasságtörés a Biblia világos tanítása szerint.
Ma csak azt vizsgáljuk meg, miért védi Isten ennyire egy férfi és egy nő életre szóló szövetségét, a házasságot?
Azért, mert Ő rendelte ezt az ember boldogságára, és csak akkor szolgálja az ember boldogságát - egyébként még gyöt-relmet is okozhat neki -, ha az Isten által előírt szempontokat komolyan vesszük. Továbbá a házasság az egyetlen olyan emberi kapcsolat, amelyikben Istennek és az Ő népének, illetve Krisztusnak és az egyháznak a közössége, szö-vetsége tükröződik. Valami ebből az ö-rök nagy isteni szövetségből jelenhet meg, és kell hogy megjelenjék a házasságban.
Azért is védi Isten nagyon ezt a szövetséget, mert egyetlen más emberi kapcsolat sincs, amit olyan sok romboló erő támadna. A sátánnak kiemelt célpontja a házasság, és mindent elkövet a házasságok rombolására, megrontására. Végül ez az emberi kapcsolat az, amelyikben két különböző ember olyan teljes egységre juthat, ami nemcsak őket teszi bol-dogokká, hanem az utódaiknak is megadja azt a védettséget, biztonságot, az é-lethez szükséges feltételeket, ami lehetővé teszi az egészséges felnövekedésüket.
Az említett okok közül ezt az u-tóbbit szeretném ma kiemelni, mert Isten kegyelméből a következő istentiszteleten kilenc kicsi gyermek keresztelőjére is sor kerül, és velük beszélgetve, a keresztelőre készülve különösen is hangsúlyossá vált a szülők felelőssége. Mi min-den függ a jövendő nemzedéket tekintve attól, hogy milyen házasságban, milyen családban nőnek fel a gyermekek! Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a jó házasság az alapja az egészséges nemzedék felnövekedésének, végső soron egy egész nemzet jövőjének. A házasságok állapotától függ sok tekintetben az emberek munkabírása, tűrőképessége, életszemlélete, hangulata, sőt ezek folya-mányaképpen egy országnak a gazdasági helyzete is. Csak az ilyesmire nem szok-tak gondolni ebben a beszűkült, lapossá, primitívvé vált materiális gondolkozásban, ahol csak a pénzre gondol mindenki, mégpedig a pénz azonnali fialtatására, - de hogy mitől haladna előre egy nemzet igazán, és hogy mire kellene még gondolnunk ahhoz, hogy lelkiekben, szellemileg is gazdagok legyünk, és ez meglátszódjék a gazdaságnövekedés fejlődésén is, arra már nagyon kevesen gondolnak.
A jól megalapozott, karbantartott, gondozott, harmonikus házasságban, a-hol mindenki a helyén van, ahol a férfi férfi és apa, ahol a nő nő mer lenni és meleg szívű anya, ahol a gyerekek is a helyükön vannak, és nem ők a kisistenek, de nem is tárgynak tekintik őket, és ahol az élő Isten is a helyén van mindenekelőtt, nos, az ilyen házasságban nem-csak a házaspár boldog sokszor nagyon nehéz körülmények között is, hanem az ilyen házasság mintává válik a gyerekek számára, és akarva-akaratlanul követni fogják azt. És nem nehéz kimutatni, hogy az ilyen házasságok megelőznek egy csomó betegséget, idegi és lelki törést, traumát, nyomorúságot, tragédiát. Egyszerűen sor sem kerülhet az ilyenekre, ha ilyen légkörben nőhetnek, vagy nőhetnének fel a gyerekek.
Ugyanakkor szomorúan láthatjuk azt is, hogy a felelőtlenül kötött, elhanyagolt házasságokban, ahol csak gyötrik, kínozzák egymást az emberek, a szó orvosi és lelki értelmében is milyen beteg, megnyomorított gyerekek nőnek fel, és ez a házasság is mintává válik a számukra. A nyomorúság újratermelődik, és a-karva-akaratlanul követni fogják a példát.
Az előbb említett harmonikus, megalapozott és boldog, egészséges nemzedéket felnevelő házasságok legfőbb ellensége az, amit a Biblia paráznaságnak nevez. Ezért olyan hangsúlyos Isten igé-jében, hogy "ne paráználkodj!"
A paráznaság legfőbb ellenszere az, ha valaki eleve úgy gondol a házasságra mint intézményre, ahogy arról a Szentírás beszél. Vagyis úgy, hogy az két embernek totális és kizárólagos közössége. Ugyanúgy, mint ahogy Istennek az Ő népével kötött szövetsége totális és kizárólagos. Az, hogy totális, azt jelenti, hogy az élet minden területén teljes közösségben élnek a szövetséges társak. Házasságról lévén szó: a férj és feleség, az isteni szövetségről lévén szó: Isten és az Ő népe. És az, hogy kizárólagos, azt jelenti: mivel totális közösségre jutottak, ehhez hasonló közösségre senki mással nem juthat a házastársán kívül az ember, és az élő Istenen kívül a benne hívő nép.
Ez egyáltalán nem teszi szegényebbé az embereket. Sőt éppen az ilyen totális és kizárólagosan értelmezett házasságban bontakozhat ki mindenki és válhat azzá, aki, csak ebben kapja meg az ember azt, amire mindenki a szíve mélyén vágyik, azt az otthon-meleget, fészek-meleget, biztonságot és még felsorolhatatlanul sok lelki-szellemi értéket, és csak az ilyen közösségben élheti meg a maga teljes szabadságát az ember. Azt a szabadságot, amit alkalmi kapcsolatokban, futó kalandokban, lopva, bújva, hazudozva, vagy éppen hivalkodva foly-tatott parázna életmódban semmiképpen nem élhet és nem kaphat meg.
Ebből következik, hogy a házasságnak az a kettős célja van, amiről alapigénkben Isten beszél. Azt mondja az embernek, miután megteremtette őket férfivá és asszonnyá, hogy "szaporod-jatok, és hajtsátok uralmatok alá a földet!" A házasság Isten által rendelt kettős célja tehát: a gyermek, és a házastársak közössége, közösen végzett alkotó munkája. Latin szavakkal így szokta ezt a szakirodalom mondani (csak azért idézem az idegen szót, mert az egyik különösen is kifejező): matrimonium (anya-ság, hogy gyermek legyen) és coniugi-um (közösség).
Az első célja: matrimonium, hiszen a gyermek a legláthatóbb bizonysága an-nak, hogy két ember egészen eggyé vált. Amit itt olvastunk: egy testté lettek. Egy új élet jött létre, akiben mind a ketten jelen vannak, mégpedig elválaszthatatlanul és megismételhetetlenül. Isten páratlan csodája ez. (Zárójelben, de hangsúlyosan jegyzem meg, hogy ez nem jelenti azt, hogy azok a házasságok, amelyekben nem születhetett gyermek, nem teljes értékűek. A coniugium ott is megvan, sőt többféle lehetősége van a mat-rimonium pótlásának is. De a tudatos gyermektelenség ellenkezik Isten szán-dékával, és a házassággal kapcsolatos rendelésével.)
A másik célja: a közösség. Azért i-déztem ezt a latin szót, mert ebben benne van az iga szó, és számomra ez régóta nagyon szépen kifejezi, (amit Pál apostol az egyik munkatársának írt: iga-társam is vagy), hogy munkatárs, bajtárs, barát is a házastárs, még akkor is, ha más a hívatása, amivel egész nap el van foglalva. De olyan totális közösség a házasság jó esetben, hogy mindenképpen, ha nem közvetlenül, közvetve egy-más munkatársaivá is válnak, és van sok-sok olyan teher, amit csak együtt lehet hordozni. És az együtt hordozott teher, hogy-hogy nem, mindig könnyebb lesz, az ilyen közösségben átélt örömök pedig megsokasodnak.
Isten itt, amikor azt mondja: hajtsátok uralmatok alá a földet, azt mondja: együtt vegyétek birtokba azokat az ajándékokat, amiket Isten ad nektek. És akik ilyen házasságban élhetnek, tudják, hogy milyen nagy élmény az, és milyen erős összekötő, összetartó kapocs, amikor együtt vesznek birtokba valamit. Kezdve attól, hogy csak ővele élt nemi életet a másik. Egészen azon keresztül, hogy va-lami apró kis bútorra is takarékoskodni kell, mert nem lehet a mellényzsebből előhúzni az anyagi helyzet miatt. Vagy valami nagyobb dologra, hosszú időn át, és közös tervezgetés, közös módosítás állandóan a terveken a szükség miatt. Közös takarékoskodás. Nem beszélve a gyermeknevelésről, ami nem az anyjuk dolga - ahogy mondani szokták, - hanem az is Istentől kapott közös hivatás.
Nos, ez a közösség a másik célja a házasságnak, ami egyetlen más emberi kapcsolatban sem jöhet létre ilyen mélységben. Az a munkaközösség, és az a teljes érdek-, sors-, anyagi- és lelki közösség, amiről a Szentírás sok helyen és konkrétan tanít. Hívő emberek esetében el lehet jutni oda, amit a Bibliában így olvasunk: "Egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent, a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját." (Róm 15). Talán a legnagyobb ajándék egy házasságban az, ha ide eljut két hívő ember.
Ebben az esetben két különböző ember már egyet akar. És ha Isten gyermekei, akkor ez Isten akarata. Egyfelé húz-nak, mert igatársak is lettek, és nincs széthúzás közöttük. Egyáltalán: egymást kiegészítik, egymást segítik, egymás ter-hét is hordozzák. Az a "két más", akik a házasságkötésükig voltak, ebben a szö-vetségben "egymássá", egységgé, közösséggé formálódik. És ez ad biztonságot, védettséget, - egyedül ez ad meg minden életfeltételt a felnövekvő nemzedéknek, gyermekeknek.
Ezért akarja rombolni a sátán a házasságokat a paráznaság mindenféle for-májával. Ezért használja fel a világot arra, amire a mai korszellem itt nálunk is készséges, és mindent megtesz ennek érdekében, hogy a szerelmet sárba tapossa, a házasság nagyszerű voltát bagatellizálja. Egyáltalán mindent, ami ennek a tiszta, szent, Istentől kapott feltétele, bemocskoljon, vagy egyszerűen fél-retegyen. És kialakul az a fajta gondolkodás és gyakorlat, amit most nem ó-hajtok ismertetni, de ami itt van körülöttünk is.
Alapigénk tehát ezt a kettős célt jelöli meg, és ezt most így is fogalmazhatnánk: a testi gyermekek, és a nem testi gyermekek, vagyis a közös munka, alkotás, küzdelem gyümölcsei. Illyés Gyula a 25. házassági évfordulójukra írt egy gyönyörű versciklust a feleségének. Annak egy részlete jutott eszembe készülés közben. Hadd olvassak el néhány sort ebből. Figyeljük meg az indítást: mi minden tartozik hozzá az ilyen házassághoz.
Kivel szeretet, szerelem, barátság,
harc s eszme összefűzött valaha:
úgy nézem én, mint házastárs a társát.
A szenvedély elmúlhat, de soha
nem az a jó perc, kettőnk birtoka:
közös kedvünk nem-testi gyermeke!
Ez is családom. Város és vidék
van ilyen ivadékommal tele!
Így lettem egy valóbb emberiség
patriarchája, termő vesszeje!
A testi gyermekek és a nem testi gyermekek, vagyis a közösségnek a gyü-mölcsei. Ehhez jöhet még élő hitű házaspár esetén az, hogy ha együtt tudnak odavezetni másokat Jézushoz, ha együtt bábáskodhatnak emberek újjászületésén, ha vannak lelki gyermekeik is. Ha e-gyütt harcolnak emberek szabadulásáért, együtt imádkoznak - sokszor éveken keresztül - emberek életének a megváltozásáért, - de ez már külön fejezet.
Éppen ezért a hűtlenség, a tisztátalan gondolatok, az önzés, a másik semmibevétele, megvetése, megalázása, cserbenhagyása, kiszolgáltatása, elhagyása - vagyis egy szóval: paráznaság a legfőbb ellensége annak, hogy ez megvalósuljon. A legfőbb ellensége a házasságnak, az ilyen házasságnak, és a legfőbb ellensége a gyermekek egészséges felnövekedésének, a nemzet jövendőjének is. Ezért beszél a Szentírás a paráznasággal kapcsolatban mindig arról, hogy elszántan ellen kell állni neki.
Kísértéseknek mindnyájan ki vagyunk téve. Támadások mindannyiunkat érnek ezen a téren is. Nem kötelező belegyalogolni a csapdákba. Nem szükségszerű engedni a kísértésnek. Csak ehhez egy belső eltökéltség kell, hogy mivel Isten azt mondja: ne! s mivel egyébként is látom, milyen szomorú következményei vannak mindenféle paráznaságnak, ezért elhatározom: akármi lesz is, nem! Ez azonban még nem azt jelenti, hogy van ereje is az embernek hozzá. Itt szorulunk rá ismét arra, hogy ne a magunk erejéből, mert azzal csak egy ideig megy, hanem Jézus Krisztus erejével, vele valóságos közösségben élve, Őt engedve előre mindig, miközben a magunk romlott természete mindig kész megszegni Istennek ezt a parancsát is. A hívő emberben élő Krisztus mindig kész engedni Isten eme nehéz parancsának is, és Jézus Krisztus győzelemre segítheti az embert ebben a harcban. Ez mindenképpen harc, de a harcban születnek a győzelmek.
Szeretnék ma mindenkit bátorítani, ha már Isten igéje erről beszél velünk, és ezen keresztül Ő maga, akkor álljunk oda ma délutáni csendünkben Isten elé, és kérdezzük meg: szerinte mi paráznaság az életünkben? Engedjük, hogy Ő mondja meg, hogy mi volt az egész mostanig, és most mi az. Aztán így valljuk meg azt neki bűnként, kérjük rá a bocsánatát, vegyük komolyan, hogy Ő megbocsátja a paráznaság bűnének minden változatát is, és hagyjuk el azt, amit Ő megítélt.
És ha házasságban él valaki, akkor lehet a mai napon új szakaszt kezdeni ezen a téren is. És lehet még sok mindent korrigálni, amit eddig elrontottunk, pótolni, amit eddig elmulasztottunk. Ha pedig nem házasságban él valaki, akkor meg tegyen meg mindent azért, hogy ne veszélyeztesse azoknak a házasságát, akik abban élnek. Akár ilyen, akár olyan állapotban élünk, tartsuk tiszteletben fe-lebarátaink házasságát, és ne akarjunk betörni abba még ártatlannak látszó, két-értelmű magatartással se. Szellemeskedő, de alapjában cinikus és szennyes meg-jegyzésekkel se, és egyáltalán: semmi módon, a paráznaság szalonképesebb vál-tozataival se. Mert Isten előtt egyre megy, hogy valaki lefekszik a felebarátja házastársával, vagy valaki csak kacérkodik és így kezdi ki azt, és igyekszik az ördög kezében eszközzé válni ennek a fontos szövetségnek a rombolásában.
Az a parancsolat: Ne paráználkodj! - közvetlenül az után következik: Ne ölj! meg: Ne vedd a szádra Isten szent nevét hiába! Ezek Istenfontos parancsai. Egye-bek közt ettől is függ a jövőnk.
Szeretném egy képpel befejezni. Két háznak a képét szeretném idevetíteni a testvérek elé. Az egyik ház biztos alapra épül. Az építészek tudják, mi az a lemezalap, amikor nemcsak egy árkot ásnak és abba alapoznak és arra emelik a falakat, hanem vastag vasbeton lemez készül, és arra épül az egész épület, ez sok szempontból biztonságosabb. Vastag lemezalapra épül ez a ház. A falai meg a tetőszerkezete hasonlítanak két emberalakhoz, akik fent összeölelkeznek, és ebben a házban biztonságban, védettségben élnek a boldog gyermekek. Ez az a házasság, amiről Isten igéje beszél, és amilyenné válhat mindannyiunké, ha ennek a feltételei megvannak. (Mondom mindjárt a bibliai feltételeit).
A másik kép düledező falakat mutat, megroggyant a tető is, és beázik, bent riadt tekintetű, megnyomorított gyermekek élnek.
Az előbbi az a házasság, amelyik el-lenáll a paráznaság minden formájának, az utóbbi az, ahova betört az is, meg (ve-le együtt) több más bűn is.
Mindenki arról álmodozik, hogy gyermekei boldogok legyenek. Na de ennek feltételei vannak. Egészen világos feltételei a Bibliában. Az egyik: legyen ilyen masszív közössége a férjnek és feleségnek, ami kikezdhetetlen, amiből nem akarnak kitörni, és amibe nem tud betörni senki. A másik: legyen ilyen masszív, és naponta megújuló közösségük az élő Istennel. Legyen alapja - erre az alapra van odaírva: Isten, hit, Biblia. Ilyenekből áll a vasbetonalap. Legyen benne olyan szeretet és hűség, amiről Isten igéje beszél nekünk, amire mindnyájan képtelenek vagyunk, de az újjászületett embernek Isten adja az Ő szeretetét, táplálja az Ő hűségével, és ott nem a saját erőforrásainkra vagyunk már u-talva csupán, hanem a tőle kapott értékeket adhatjuk tovább egymásnak. Ennek lesz azután igazán megtartó ereje.
Ha a gyerekeink, meg a jövendő nemzedék boldogságára gondolunk, meg egyáltalán akarjuk azt, hogy nőjön itt fel jövendő nemzedék, akkor az itt kezdődik: igazán közösségre jutni Istennel, és ezt a közösséget naponta ápolni, aztán így leszünk majd igazán közösségben egymással, a legszorosabban a házasságban is, meg az egyéb emberi kapcsolatokban is, és ennek a gyümölcse lesz az: lesznek utódok, és egészséges lelkű és testű boldog utódok lesznek.

--------------------------------------------------------------------------------
Imádkozzunk!
Édesatyánk, bevalljuk, hogy sokszor nem gondolunk az összefüggésekre. Köszönjük, hogy igéd nyitogatja a szemünket, tágítja látókörünket. Sőt, köszönjük, hogy kegyelmesen segítesz minket kilépni a láthatóknak a szűk világából és számolni a láthatatlanokkal is.
Áldunk azokért a kincsekért, értékekért, amiket mindannyiunknak kínálsz. Köszönjük, hogy a te egyszülött Fiadnak nem kedveztél, hanem Őt mindnyájunkért odaadtad, és vele együtt mindent nekünk akarsz adni.
Így kiáltunk hozzád most a házassággal, a családdal kapcsolatos hiányainkért. Te pótold azokat! Engedd, hogy igazán odataláljunk hozzád, és tudjuk mutatni hitelesen másoknak is a hozzád vezető utat. Megtanuljunk kegyelmedből élni, természetessé váljék számunkra az őszinte bűnbánat, bűnvallás, bűnök elhagyása. Készek legyünk arra, hogy lépésről-lépésre megújítsd a gondolkozásunkat, veled való közösségünket, és így egész életünket. És kihasson ez a leghétköznapibb dolgainkra is.
Kérünk, segíts ma a te világosságodba odaállnunk, és mindazt, ami ezen a téren bűn, leplezd le az életünkben. Adj szabadulást, bizonyosságot a bocsánatról. Adj feloldozást, és a sok kísértés között adj megállást és győzelmet.
Könyörgünk azokért, akik vállalják a gyermekeket. Indíts mindnyájunkat, hogy segítsünk a terheiket hordozni. Könyörgünk a megromlott házasságokért. Hisszük: te mindet meg tudod gyógyítani. Te még halott házasságokat is fel tudsz támasztani, Urunk Jézus Krisztus. Taníts meg így reménykedni, imádkozni, és ha használni akarsz minket, így munkálkodni.
Köszönjük, hogy minden gondunkat - a legszemélyesebbeket, a legnyomasztóbbakat, a legtitkoltabbakat is - reád vethetjük, mert neked gondod van reánk.
Ámen.
Cseri Kálmán 1997. 10. 12.-én elhangzott prédikációja alapján
www.sigmacomp.hu/pasaret