A levél

Kedves tanár úr,

Elérkezett – mint minden évben – a Valentin-nap. Ezt a napot választottam arra, hogy meséljek egy kicsit magamról – bár úgy sejtem, ön mindenkiről tud mindent -, de én inkább önként szeretnék dalolni, nehogy téves információk alapján, rosszul ítéljen meg.
Tehát, én Béatrice de Lacroix vagyok, Franciaország egyik legrégebbi aranyvérű családjából származom. A szüleim számára túl forró lett a talaj a hazámban, ezért úgy gondoltuk, inkább Angliába költözünk, és én a dicső múltú Roxfort tanulója leszek. Fél évvel ezelőtt, ön az irodájába hívatott engem, és szinte megfenyegetett, hogy az iskolában nem tűri senki jól, ha valaki szenvedélyesen rajong a fekete mágiáért, hiszen ismerte az okokat, amik miatt el kellett hagynunk az anyaországunkat. Kedves tanár úr, el kell hogy keserítsem, az egész Mardekár túl szenvedélyes érzelmeket táplál a sötét mágia felé. Ön talán sejti, hogy minden holdtöltekor a Szükség Szobájában egy gyűlés folyik, ahová csak a kiváltságosok kerülnek be. Itt tanuljuk meg, és gyakoroljuk a fekete mágia legsötétebb varázslatait, így ha majd kikerülünk az iskolából, már kiképezve állunk a Sötét Nagyúr elé, aki már most a halálfalói sorába emelt minket.

De térjünk vissza az én életemhez. Ezeken a gyűléseken én vagyok az egyedüli nő, tehát mindenkinek én adom meg azt, amire egy férfi vágyik. Valószínű, hogy ön most felháborodva ugrik fel az asztala mellől, hogy elinduljon a klubhelyiségünkbe, de várjon egy kicsit, kérem, olvassa el a levelet, és utána várom szeretettel. Most már csak két férfinek szeretném odaadni magam. Ők korunk leghatalmasabb mágusai, de én nem csak ezért vonzódom hozzájuk, hanem számomra fontosak a külsőségek is. A Sötét Nagyúrnál a tar feje, a vörös szeme és a kígyót eszembe juttató magatartása, mozgása és a lénye vonz, önnél pedig az agg kora, a fényesen csillogó szakálla, és a jósága. Mivel a Nagyúrnak már van ágyasa, ezért már csak ön maradt.
Vissza is tértünk a levelem bekezdéséhez. Tehát, szeretném magamat önnek felajánlani, Dumbledore professzor, hiszen gyengéd érzelmeket táplálok ön iránt. Kérem, küldjön egy baglyot egy hely és egy dátum megjelölésével, és az alkalomhoz illően felöltözve, ott leszek!

Szeretettel,
Béatrice

Epilógus
Miután a lány befejezte a levél írását, megírta a Sötét Nagyúrnak, hogy teljesítette a feladatát, majd kényelmesen hátradőlt, az arcán gúnyos mosollyal várta a levelet, amely meghozza neki az öreg mágus halálhírét. Biztos volt a dolgában - hiszen ő adagolta már hónapok óta az igazgatónak a szívét gyengítő mérget -, hogy a levél elolvasása után, megáll a szíve kora leghatalmasabb fehérmágusának…