Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
<br /> Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
brtAnna: Jó a történet, írhatnál még ma...
2026-04-21 22:42
Bp Pasi: Konkrétan egy pedofil történet...
2026-04-21 19:52
wisnia: Tetszett.
2026-04-20 21:05
wisnia: Jó.
2026-04-20 21:04
wisnia: Nem rossz.
2026-04-20 21:03
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A Kislány és a festő

Egyszer egy festő festett egy gyönyörű képet, a szobája legszebb részére függesztette, és senkinek nem adta el.
Néhány hónap múlva a művész hallott egy kórházban fekvő, nagyon beteg és szomorú kislányról. Úgy döntött hogy meglátogatja. Elvitte neki a gyönyörű, féltett festményét is.
Amikor megérkezett, szívszorító látvány fogadta:
Egy sápadt, beteg kislány az ablakon kitekintve nézte a szemben álló ház ereszén lévő fecskefészket.
A festő halkan megszólalt:
- Szervusz - Mondta, és bíztatóan mosolygott.
A kisleány visszafeküdt az ágyába és csendben válaszolt:
- Jó napot, ismerem én önt?
- Nem - Válaszolta a festő - Úgy döntöttem elhozom neked az én legszebb festményemet, hátha gyógyulásodra szolgál.
A kislány szomorúan a művészre tekintett.
- Sajnálom, de nekem ez a festmény semmi sem ér. - Mondta, és egy könnycsepp gördült le az arcán.
- No de miért? - Állt döbbenten a festő.
- Nézzen ki az ablakon uram! Látja ott azt a fecskefészket?
- Igen.
- Nos, - mondta szomorkásan a lány - amikor abból a fészekből a fecskék délre repülnek, az én napom végleg lenyugszik. Akkor én is elmegyek, de nem jövök vissza. Soha... Látja, ezért nem fogadom el az ön féltett kincsét.
- Oh, őszintén sajnálom. - Válaszolt az úr. - Nos akkor én mennék is. Remélem, meggyógyul fiatal hölgy. Viszlát.
- Ég önnel. - Intett búcsút a soványka kéz.
Az ajtó csikordult, és a festő kilépett.
Amíg a hazaútja tartott, a festőt erősen gondolkodtatta, hogy mégis miként lehetne még marasztalni a fecskéket, hiszen ők a kislány életét jelenik. És eszébe jutott egy ötlet, hiszen Ő mégiscsak egy Festő...
Sok hónap telt el azóta, hogy a művész a kislánynál járt. S azóta igazi csoda történt: A fecskék nem repültek ki. Már tavaszodott és a fecskepár még mindig ott volt az eresz alatt.
Időközben a lányka meggyógyult, hisz a fecskék tartották benne a lelket. Nemsokára lábra is állt. Az első útja pedig a szemben lévő ház eresze alá vezetett. Amikor odaért egyszerűen nem hitt a szemének: Az ő fecskéi Festve voltak csupán.
S így a festő mégiscsak megmentette a kislány életét, akinek hitét a Festett Fecskék kölcsönözték.
Hasonló történetek
25004
Olyan őrült szenvedély lett rajtunk urrá, hogy letéptük egymásról a ruhát, és vadul csókolgattuk a másik testét. Becsúszott a lábaim közé, és a forró lucskos kis szűk puncimat csókolgatta. Nagyon imádom a fürge nyelvét. Jól megszopogatta a csiklómat majd ügyesen dugdosta a nyelvét a szűk kis lyukamba. Ezt addig csinálta míg a kélytől szédülve megnem feszült mindem izmom...
29251
Azonnal a számba vettem előszőr csak a makkját, és azt kezdtem el nyalogatni. Partnerem szemei már fennakadtak az élvezettől, hangosan nyögött a kéjtől. Én pedig már a golyócskáit vettem a számba, szopogattam, nyalogattam élvezettel. Ő egyre erősebben nyomta a számba ágaskodó szerszámát, melyet amilyen mélyen csak lehet bevettem a számba, és teljes erőbedobással szívtam, szoptam, már néha úgy éreztem, hogy megfulladok a hatalmas fasztól a számban...
Hozzászólások
További hozzászólások »
szksz ·
Fáy András: A festő és a fecskék. Megzenésítve a 70-es évek elején Kovács Kati adta elő. A plágium nem szép dolog, hivatásos szinten büntetik is. :rage: :rage:
Andreas ·
Amúgy pedig - még korábban - egy Andersen-mese.

Tűzmadár ·
Ismerősnek tűnt a feldolgozás, de szép mese. Viszont a kislány stílusa, sajnos nem eléggé gyerekes.

Eszti0503 ·
Öhm
Köszönöm a pozitiv, és a negativ hozzászólásokat is.
Kedves Szksz!
Ez valóban az a szöveg amit Kovács Kati Énekelt,csak mivel nem tudtam kívülről ezért valamelyest átírva beküldtem.Nem gondoltam rá hogy ez valakiben felháborodást fog kiváltani. Elnézést kérek. :frowning:
Andreas ·
Semmi baj. Ne add fel! Biztosan vannak önálló ötleteid is. Azokat küldd be!
Eszti0503 ·
Köszönöm az biztatást Andreas! Csak egy kicsit meglepődtem azon hogy Szksz hogyan reagált. egyébként tettem föl verset is:)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: