Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br /> – Ez így...
Friss hozzászólások
Fa King: Szia. Annyira izgató volt, hog...
2025-04-21 16:52
Fa King: Én is tartanálak a kurvámnak!
2025-04-21 14:17
Fa King: Köszönöm. Élvezet volt olvasni...
2025-04-21 13:29
_Telhetetlen_: Remélem lesz folytatás!
2025-04-20 23:02
tornádópiros: Toronymagasan a legjobb történ...
2025-04-20 16:36
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A Kislány és a festő

Egyszer egy festő festett egy gyönyörű képet, a szobája legszebb részére függesztette, és senkinek nem adta el.
Néhány hónap múlva a művész hallott egy kórházban fekvő, nagyon beteg és szomorú kislányról. Úgy döntött hogy meglátogatja. Elvitte neki a gyönyörű, féltett festményét is.
Amikor megérkezett, szívszorító látvány fogadta:
Egy sápadt, beteg kislány az ablakon kitekintve nézte a szemben álló ház ereszén lévő fecskefészket.
A festő halkan megszólalt:
- Szervusz - Mondta, és bíztatóan mosolygott.
A kisleány visszafeküdt az ágyába és csendben válaszolt:
- Jó napot, ismerem én önt?
- Nem - Válaszolta a festő - Úgy döntöttem elhozom neked az én legszebb festményemet, hátha gyógyulásodra szolgál.
A kislány szomorúan a művészre tekintett.
- Sajnálom, de nekem ez a festmény semmi sem ér. - Mondta, és egy könnycsepp gördült le az arcán.
- No de miért? - Állt döbbenten a festő.
- Nézzen ki az ablakon uram! Látja ott azt a fecskefészket?
- Igen.
- Nos, - mondta szomorkásan a lány - amikor abból a fészekből a fecskék délre repülnek, az én napom végleg lenyugszik. Akkor én is elmegyek, de nem jövök vissza. Soha... Látja, ezért nem fogadom el az ön féltett kincsét.
- Oh, őszintén sajnálom. - Válaszolt az úr. - Nos akkor én mennék is. Remélem, meggyógyul fiatal hölgy. Viszlát.
- Ég önnel. - Intett búcsút a soványka kéz.
Az ajtó csikordult, és a festő kilépett.
Amíg a hazaútja tartott, a festőt erősen gondolkodtatta, hogy mégis miként lehetne még marasztalni a fecskéket, hiszen ők a kislány életét jelenik. És eszébe jutott egy ötlet, hiszen Ő mégiscsak egy Festő...
Sok hónap telt el azóta, hogy a művész a kislánynál járt. S azóta igazi csoda történt: A fecskék nem repültek ki. Már tavaszodott és a fecskepár még mindig ott volt az eresz alatt.
Időközben a lányka meggyógyult, hisz a fecskék tartották benne a lelket. Nemsokára lábra is állt. Az első útja pedig a szemben lévő ház eresze alá vezetett. Amikor odaért egyszerűen nem hitt a szemének: Az ő fecskéi Festve voltak csupán.
S így a festő mégiscsak megmentette a kislány életét, akinek hitét a Festett Fecskék kölcsönözték.
Hasonló történetek
19065
Először csak verni kezdte, aztán a szájába vette és őrült mód szopni kezdett. Persze én sem voltam rest, aláfordultam, és kedvenc pózomba helyezkedtem, ama "franciába". Én nyaltam a már így is tocsogó punciját, ő pedig ügyesen szopta az én szerszámomat. Megkérdeztem, melyik az ő kedvenc póza, mire a "lovagló" választ kaptam...
22157
Csókolóztunk és simogattuk egymást. Lassan lefejtette rólam a ruhámat, a melltartómat és végül az aprócska bugyimat. Símogatott és csókolt ahol csak ért. Levette a pólóját és elkezdte kigombolni a nadrágját. Őrjítöen izgató mozdulat volt. Megkérdezte, hogy mit csináljon velem. Nem voltam szégyenlős és elmondtam őszintén a vágyaimat. Ettől teljesen bepörgött...
Hozzászólások
További hozzászólások »
szksz ·
Fáy András: A festő és a fecskék. Megzenésítve a 70-es évek elején Kovács Kati adta elő. A plágium nem szép dolog, hivatásos szinten büntetik is. :rage: :rage:
Andreas ·
Amúgy pedig - még korábban - egy Andersen-mese.

Tűzmadár ·
Ismerősnek tűnt a feldolgozás, de szép mese. Viszont a kislány stílusa, sajnos nem eléggé gyerekes.

Eszti0503 ·
Öhm
Köszönöm a pozitiv, és a negativ hozzászólásokat is.
Kedves Szksz!
Ez valóban az a szöveg amit Kovács Kati Énekelt,csak mivel nem tudtam kívülről ezért valamelyest átírva beküldtem.Nem gondoltam rá hogy ez valakiben felháborodást fog kiváltani. Elnézést kérek. :frowning:
Andreas ·
Semmi baj. Ne add fel! Biztosan vannak önálló ötleteid is. Azokat küldd be!
Eszti0503 ·
Köszönöm az biztatást Andreas! Csak egy kicsit meglepődtem azon hogy Szksz hogyan reagált. egyébként tettem föl verset is:)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: