Mi történik most velem? Mi ez a meleg, szorító alagút?
Itt akarok maradni, de nem lehet. Fejem kibukott.
Felháborító ez a rideg vakító fényes környezet.
Kitornászom a két kezem,derekam, s a lábam.
Mit akar tőlem ez a sok kéz?
Au,-ez fájt! de mi ez a színtelen, s íztelen valami?
Ami ráadásul még hideg is?s mi ez a puhaság, mit
érez nyelvem?S mi ez a nektár? Milyen édes.
S ez a két kar is ismert nekem.
Hisz nemrég még éreztem ezt a meleget.
Most pihizek, mert pici pocim tele lett.
Könnyítek magamon, jujj, ez jó.
De miért veszitek le a takaróm?
S mi ez a megfoghatatlan, ujjaim közül kicsúszó meleg?
Na, még meg sem szoktam, s már kihúznak?
Mi ez a puha, s mégis lágy, kezembe meleg.
S mi ez a halk beszéd? kinek szól a meleg italt adó szava?
Ki az a Kicsike? s mi ez a színkavalkád?
Mi ez a két apróság? S ez a mosolygós arc?
Ez a puhaság ismerős nekem.
S a langymeleg íz mily finom.
S az a sok szó. Belefájdul a fejem. Mamma, Pappa...
S mi ez a csoda? Mama, milyen jó, hogy itt vagy velem.
Megfogod a kezem, s elmegyünk messze, messze.
S mi ez a fehér, puha valami,mely hideg,s ha kezedbe fogod, elolvad, eltűnik?S mi ez a fényes, s csúszós valami, mely kemény, s rideg?
S ki ez a pirosruhás,fehérszakállas bácsi, mely hoz
sok-sok finom gyümit, s lágy melegséget?
Mi ez a nagy zöld fa, tele fénylő gömbbel? S mi ez az
egész, mely értem van?
S mi ez az ülőke, mely siklik a havon? Kipirul arcom,
s az anyut fogom.Szerető kézzel ölelem át,álomba
ringat e kies táj, mely alatt víz csobog, s a föld
barnállik már.Hó alól bújik a hóvirág.Őt követi mind, míg május végén kibújik a rózsa, s őrzi hatalmát
az ősz végéig.Közben sok-sok kirándulás, sok élmény,
és csacsogás.Majd az első elválás az oviba.Sok játék, és nóta vár sok barát.Ovi után iskola,s az első összebújás.Az első csók, símogatás,örök hűség,
haragszom rád.
Az első munka, s az első pénz, fárasztó napok, fáradtabb esték.
Megvan a társam, most jön a nász, megjön a gyermek, s új család vár.
Megint jön, majd jön egy új alagút.
Alagút végén egy új kapu.
S az új kapuban fényanya vár, fénygyermekként élem át e csodát.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A Fénygyermek álma
Hasonló történetek
Csöngettek!
Kinéztem az ablakon és látom, hogy a fényes nyúlványokkal érkező ismerősöm ott ácsorog az ajtó előtt gúnyos mosollyal a szája szegletén. Mit tehetnék, beengedem és hagyom, hogy megtegye, amiért jött. Az ajtó kinyílik és belép rajta Ő...
Kinéztem az ablakon és látom, hogy a fényes nyúlványokkal érkező ismerősöm ott ácsorog az ajtó előtt gúnyos mosollyal a szája szegletén. Mit tehetnék, beengedem és hagyom, hogy megtegye, amiért jött. Az ajtó kinyílik és belép rajta Ő...
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Hozzászólások
Nem pontozom.