Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
skizoid angyal adatai
Neve:
skizoid angyal
E-mail címe:
Nem publikus
Írásai 5 192
Percek teltek el azóta, hogy bezártam az ablakot, testem azonban a lobogó tűz ellenére is fagyos maradt. Tudtam, hogy indulnom kell. Csipkeszegélyű, sötét bársonyruhát húztam, gémberedett ujjaim alig boldogultak a gombokkal. Felcsatoltam nyakláncom, felvettem csizmám, sálat tekertem nyakam köré, magamra kanyarítottam hosszú fekete kabátom, és sietve becsaptam magam mögött az ajtót...
Nézem a reszkető levelet,
Mely már érti kegyetlen sorsát,
Egyedül maradt a csupasz fán,
S féli a süvöltő szelet.
Csak egyetlen apró fuvallat,
Mely őt is magával...
Mely már érti kegyetlen sorsát,
Egyedül maradt a csupasz fán,
S féli a süvöltő szelet.
Csak egyetlen apró fuvallat,
Mely őt is magával...
Bűvölten csókra nyitotta a száját, gyengéden megfogtam állkapcsát, elfordítottam fejét. Nyakához érintettem ajkam, s ő beleborzongott a jeges élvezetbe. Mély levegővétel után hirtelen szakítottam át éles fogammal puha bőrét. A meglepettségtől lebénult, nem kiabált, nem is védekezett, csak átadta fáradt testét nekem. Mohón szívtam magamba forró vérét, az szinte égette torkom. Percekig tartott, míg szívverése végül abbamaradt...
Zajgó kavalkád, ha vinne magával,
Tekintetemet a tiédbe fonom,
Konokul küzdök a világ ritmusával,
De félve még el kell mondanom,
Hogy a külső kavargást csak te csitítod,
Tekintetemet a tiédbe fonom,
Konokul küzdök a világ ritmusával,
De félve még el kell mondanom,
Hogy a külső kavargást csak te csitítod,
Abban a pillanatban halk dobbanást hallottam a hátam mögül. Időm sem maradt megfordulni, s felkutatni a zaj forrását. Hideg kéz ragadta meg a vállamat. Sikítani akartam, de mégsem tettem, nem is tudom, miért? A jeges kéz gazdája ott állt velem szemben. Magas, arányos termetű férfi, s a bőre, akár a sápadt tavaszi hold, még nálam is fehérebb. Nem tűnt kifejezetten izmosnak, ám szorítása a vállamon mélyen rejlő hatalmas erőről tanúskodott. Zöld szemei élénken csillogtak, azonban komoly tekintetébe...