Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Sírrabló adatai
Bemutatkozása
Fogadni mernék, hogy ezt még senki nem olvasta. Na mind1, pár szó azért elfér.
Arra már sikeresen rájöttem, hogy itt népszerűségre szert tenni lhetetlen, ha az ember nem áll be a sorba. Dehát végülis én mindig kilógtam, pedig még csak lázadónak sem tartom magam. Egyszerűen csak eltérő voltam mindig és leszek is az átlagtól. Például normális ember nem publikálná ezeket a firkálmányokat, amikkel én itt mérgezem a közízlést.
Arra már sikeresen rájöttem, hogy itt népszerűségre szert tenni lhetetlen, ha az ember nem áll be a sorba. Dehát végülis én mindig kilógtam, pedig még csak lázadónak sem tartom magam. Egyszerűen csak eltérő voltam mindig és leszek is az átlagtól. Például normális ember nem publikálná ezeket a firkálmányokat, amikkel én itt mérgezem a közízlést.
Írásai 123 677
Tiéd a világ, amíg nem tudsz a létezéséről, de amint feleszmélsz, az elméd rácsok mögé szorul. Állj be a sorba, mondják, mikor ők lázadók. A szabadság ellen lázadnak. Eldobják személyiségük, és a sablont veszik fel helyette. Azt mondják később te is ilyen leszel. Ha hagyod tényleg ez következik be. De ha megérint a blues...
A világ minden tájáról idesereglett emberek kis csoportokra válva ültek asztalaiknál, és egyszerre legalább tíz különböző nyelven folytatták eszmecseréjüket. Szinte a bejárat mellett az egyik asztalnál néhány lelkes indiai fiatalember ecsetelt valamit nagy hévvel, az egyik sarokban mintha orosz szót hallottam volna, de az is lehet, hogy ukrán vagy valami más szláv nyelv szófoszlányai ütötték meg a fülem. A legérdekesebb mégis az a belsősarokban lévő asztal volt, ahonnan jellegzetes német...
A magány egy sziget,
S lakója én vagyok.
Ficánkolva elkerülnek,
Mind a szabad halrajok...
S lakója én vagyok.
Ficánkolva elkerülnek,
Mind a szabad halrajok...
- Mostanában sűrűn járt a Vörös Pálma Bárba, van ott egy pincérlány, Doris, vele nagyon jó kapcsolata volt. Azután volt még ott pár érdekes ember, feltalálók, üzletemberek, gyártulajdonosok, csodálkoztam is, vajon mi vonzotta ezekben az emberekben, hiszen sohasem rajongott a tudományokért...
Mint a papírgalacsin,
Sodródok a szélben,
Ázott felhők hadain,
Bolyongok a télben...
Sodródok a szélben,
Ázott felhők hadain,
Bolyongok a télben...
Ebben a pillanatban egy ablaktisztító munkás jelent meg az alak előtt. Rögtön cselekedtem, az ablakot kinyitottam és betuszkoltam Isaacot, a hüledező munkásnak kezébe nyomtam tíz dolcsit, és ezután már nem tűnt olyan meglepettnek.
- Mester le tudna minket vinni? Tudja, a barátom el akar válni, és most az asszony mindenhova követi...
- Mester le tudna minket vinni? Tudja, a barátom el akar válni, és most az asszony mindenhova követi...
...Hallgass a szívedre,
Létünk sodró medre,
Bárhová is vessen,
Ez emlékeztessen…
Létünk sodró medre,
Bárhová is vessen,
Ez emlékeztessen…
elen ugrottam és a földre vetettem magam a bárpult mögé. Liza halott volt. Amíg nézett ki az ablakon valaki egy hangtompítós, távcsöves puskával lelőtte. Azonnal meghalt. Pontosan szíven találta a golyó. Sajnos csak későn vettem észre, ezért már nem tudtam segíteni...
Ismertem egy elhagyott raktárt, ahol szükség estére félreraktam néhány dolgot. Mikor odaértem gyorsan előkerestem a ládámat. Miután megtaláltam és felnyitottam, elővettem belőle egy igazolványt Jack Teren névre. Egy hamisító ismerősöm készítette szívességből, amiért egyszer kisegítettem a bajból...
A bánat mély tavának tükrébe tekintek,
Szorongó emlékhad, mint dobozolt heringek,
Minden pikkely egy csalódás...
Szorongó emlékhad, mint dobozolt heringek,
Minden pikkely egy csalódás...