A kannibál

A magány egy sziget,
S lakója én vagyok.
Ficánkolva elkerülnek,
Mind a szabad halrajok.

Fekete villámok,
Cikáznak fejemben.
Színes halak képe,
Csillámlik remegve.

Megfagy a hal vére,
Szikra pattan és láng.
Véres húscafatok,
Terítik be a sárt.

Elvadulva bambán,
Állati szükségek.
Pogány oltár előtt,
Segítséget kérek.

Elmém homályosul,
Felemelem kezem.
Pogány Isten mérge,
Dühöng életemen.

Kirekesztettetek,
Nem kellettem soha.
Vad kannibál lettem,
Régi csontok ura.