Nagy Kornél adatai

Induljunk el hát az erdőbe a lehetőségek területére. A fák megviselt lombjai csendben rejtegették szótlan tollas barátaink seregét. Rég elmúltak már azok az idők, amikor akusztikus élményáradatban sodródhattunk a poros utak mentén. Madaraink nagy része már hangtalanul trónolt a levelekkel elbarikádozott ágacskákon, csak ritkán szólalt meg, pl. egy fekete harkály klű klű klű csatakiáltással. Lelki szemeink előtt ilyenkor hamar megjelenhet a madár, hiszen egy kevés gyakorlattal hamar megkülönböztethetjük...

Ideig, óráig mi is eredményes harcot vívtunk a hideggel és boldogan meneteltünk a tó melletti aszfaltúton. Csodáltuk az európai viszonylatokban is egyedülálló élőhelyet, ott az ősi buja természet és az emberi sivatag találkozik, és mindkettő életképes elegyet alkot. Derűlátásunk határait csupán akkor véltük felfedezni, amikor a mögöttünk csatasorba tornyosuló fehér fellegek jelentek meg az égen...

Tegye egy picit érzékenyebbé érzékszerveit a csőrökből kifakadó hangokra és a város zaja mellett hallja meg barátaink énekét. Szemeivel fedje fel madarainkat, mely mellett nap, mint nap elhaladunk. Ha egy picit ráhangolódunk a falak között megbúvó életkékre, hát már egy munkahelyre vezető séta is üde színfoltja lesz hétköznapjainak...

Október közepén 6 óra előtt riasztott az ébresztő. Hahó! Várnak rád a Rábca árterében! Lehet egy ilyen hívó szónak ellenállni? Ahogy Micimackó sem tudja kiürítetlenül hagyni a mézes bödönt, úgy egy természetjáró ágya sem lehet tele munkaszüneti napon. Hamar ünneplőbe vágtam magam és búcsúztam el békésen szunyókáló menyasszonyomtól...

Fecskéink, kik a repülés nagy mesterei szintén kioktatták a szelek urát az erőviszonyok milyenségéről. Lehet, hogy ők csupán 20 grammok, de tehetséges manőverezéseikkel megmutatták a viharos szélnek, hogy nem tudja legyőzni őket. Arra viszont bőven elég volt, hogy a rovarokat lesöpörje, így élelem nélkül hagyta a kis szárnyas műrepülőket...

Történetemet egy idézettel kezdtem, mely rányomja bélyegét a következő sorok tartalmára. Ha már Ön is kezében tartotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fiatalok részére szóló tagtoborzó kiadványát, ismerősen csenghet fülébe ez a hangulatkeltő mondat. Pár hete Fidlóczky József úrral folytattunk a helyi kábel TV-be egy órás beszélgető műsort. Az egyesület elnöke is így koronázta meg tartalmas adást… “Ez egy jó csapat.” ...

November kezdetén már kisebb-nagyobb csoportokban, szinte bárhol megtaláljuk a károgók nagy csapatát. Persze év közben is összefuthatunk velük vagy gyakoribb dolmányos unokatestvérükkel, de a vetési varjak igazi szezonja az őszi időszakban kezdődik. Gondolom, ilyenkor Kedves Olvasó is leveri az árakat a biztonságosan őrzött ládikákról, amikből erre az alkalomra összegyűjtött hangulatok garmadát zárta el. Ki marad érzéketlen varjúsereg kááár kááár kórusának hallatán…

Mi sem maradhattunk ki ebből a látványból, így hát közel másfél hónapos munka után 2005. október 1-jén, szombaton a hegyeshalmi Stettni-tó bejáratához érkeztünk. Az előre széles körben meghirdetett program többekben felgyújtotta az érdeklődés szikráját, mert a hajnali hűvösség ellenére már megérkezésünk előtt többen szegezték messzelátójukat az égre és keresték a nagy vándorokat. Mi is hamar kiugrottunk a kocsiból és rövid időn belül madárcentrummá varázsoltuk a tó mellett álló fa épületet...

Március vége felé már javában zajlik természet nagy színpadán a madárvonulás című megszámlálhatatlan számú főszereplős jelenet, melyre jegyet váltottunk, méghozzá az első sorba. A levegő országútjai zsúfolásig megteltek és érkeztek haza a telet Afrikában átvészelő tollas barátaink. Február végén, március elején felbukkant már a barázdabillegető, de jöttek sorba rozsdafarkúék, énekes rigóék és a gólyáink is. A természetbarátok ilyenkor túlfűtött lelkesedéssel lépnek az erdő világába, hogy...

A tökéletesen visszafogott szárnyasban hihetetlen tudás lakozik. Igaz, a madárénektől zengő erdő már sokat kopott nyár közepére fényéből és ezek a mesterek sem ontják szívből, lélekből mindenkit és mindent letarolva fülbemászó egyéniségünket formáló változatos strófáikat, de ettől függetlenül nem lehet az ilyenkor már csendes szólistára másképp felnézni, mint Európa egyik legváltozatosabb hangú madárdal virtuózára...