Perifériára szorult lelkek vagyunk,
Hol, sűrű cseppekben folyt a könny,
S becsületünk sok csorbát szenved,
Hogy életünk hossza, legyen a legszebb.
Kocsonyás, sikamlós talajon csúszunk,
Mint hatalmas amőbák a táplálékért,
Bekebelez, nem enged semerre,
Csak ha erőszakkal szállunk szembe.
Kínzó fájdalom ér, ha lenyelnek,
Mert ellöknek, s megemésztenek,
Fogysz bőszen, s a lelked apad,
Mert útvesztőbe engedted magad.
Kik barátok voltak, most ellenségek,
S ellenségekből, barátok születtek,
Jól dönts a távoli jövőt illetően,
Hogy találkozni tudjunk az új esztendőben.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
nagyaniko ·
:heart:
artemyss ·
A vége nem kellett volna, nekem elrontotta a verset, de a többi tetszett!!!