A "" kifejezés eredménye:

Csend van.
Sötétség honol.
Nyugalom árad a feketeségben,
s egy világ szunyókál csöndes rettegésében...

Otthon a házi bácsinak elmeséltem, mi történt a munkahelyen, s mit mondtak. A ház tulajdonosa meglepődött a munkahelyi viselkedéseken.
- Az élet olyan, mint egy sakkjátszma – mondtam neki, de ha kufárok mozgatják az elesetteket, könnyen besározhatják őket, de minél mélyebbre nyomnak valakit, annál vakítóbban emelkedik ki a sötétségből, hogy tükröt tartson a fekete lelkűek elé...

A nap már messze járt,
De a hold még csendben várt,
Várta a pillanatot, hogy felragyogjon,
Felragyogjon azon a szomorú nyári napon...

Nem hittem, hogy eljön,
Mégis megtette.
Nem volt nálam más,
Csak a könyve...

Elmegyek, innen el messze,
Vándor leszek, egy magányos vándor,
Nem jövök többé vissza sose!
Eltűnök, mint a kámfor! ...

Bátran lépj át vándor
Nyolcágú csillagkapumon!
Hozd a fehér galambot,
Lengess arany-búzakalászt,
Tárd ki láthatatlan szárnyait
A nap felé, mely
Örök-fényt...

Régebben jobb volt, nem?
Te mindig csak kérdezel!
Érzed-e, hogy érzem-e?
Félek-e, ha nélkülem vérzel el?
Mesékben éled le a világod,
játszod az utolsó menete,...

Szív marta seb
Lelket tépő vágy
Szenvedj csak sorra
Emésszen a bánat
A kínt érezd át! ...