Régebben?!

Régebben jobb volt, nem?
Te mindig csak kérdezel!
Érzed-e, hogy érzem-e?
Félek-e, ha nélkülem vérzel el?
Mesékben éled le a világod,
játszod az utolsó menete, kiütöd az ellenfeledet,
a céljaidat már oly régen elfeledted,
a tetteid gyökereit megkerested,
az idővel elnevetve magadat esőcseppnek álcáztad a mosolyod,
mint akkor: süt majd száz ágra bíz más érmében,
más szerencseszámában tisztul már az ég
remélem olyan lesz, mint rég
koromfekete és vele hűvös szél
mi megérinti bőröm
majd fekve a földön
rideg kezed simítja csápjaim
rám támadnak a fajtád százai
lángok égetik az álmom álmait
pofozzon fel valaki, fojtson meg
emlékszem a kérdésre: régen jobb volt, nem?!
így alakult, így írták a könyvek
minden öreg
elhullatja könnyeinek cseppjeit
a gyűlölet kekeckedik
bátor… nem láttál a fától
nekem suttognak mától
csak annyit hallok: téged is fogva tart az átok
számold a napokat, dobd el a magvakat
mássz az egekbe… ugorj…. Próbálj érkezni a talpadra…