Elmegyek, innen el messze,
Vándor leszek, egy magányos vándor,
Nem jövök többé vissza sose!
Eltűnök, mint a kámfor!
Velem jön majd mindenem,
Nappalom s éjjelem,
A Holdam vigyázza álmomat,
S a Napom irányítsa sorsomat!
Árnyék leszek majd, amit nem lát senki,
Vagy fény, mitől megvakul mindenki,
Élettel teli vagy rég halott,
Legyek bármi, itt nem maradok!
Lassan elfelejtenek majd,
Nem fognak hiányolni,
Értem könnyet senki nem hullajt,
Aki akar, meg tud találni!
Hisz ott leszek a szélben-esőben,
Viharban-szépidőben,
Ott leszek mindenhol mégis sehol,
A közelben, s ugyanúgy távol!
Búcsú nélkül távozom,
Haldokló lelkem hordozom,
Hátranézek, mégegyszer, utoljára,
S rálépek a világ végtelen útjára!!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?