A "" kifejezés eredménye:

Kötekedésük közben előfordul, nem is egyszer, hogy náluknál kifinomultabb, műveltebb, intelligensebb vitapartner kerül az utukba, aki minden tekintetben magasan fölöttük áll. Próbálják „leoltani”, beledobnak apait-anyait-vágólapot, ám a másik csak gúnyosan röhög rajtuk a többi chatelővel együtt, ahogy az erőlködve küldi el újabb és újabb káromkodásait. Ettől persze valóban megmérgesedik a nethuszár, mikor látja, hogy nem rúghat labdába az agyhatalommal, így elkezd fenyegetőzni a legváltozatosabb...

Egykor szerettem.
Romlatlan angyalszerelemmel.
Félelem nélkül nevettem
együtt azon kevesekkel,
kik életük bölcsőjén még úgy hiszik,
az Elmúlás nem iszik
fel...

Lassan már lement a nap,
A fejemben harang szól.

Ott álok a templom tetején.

Könyét ejti most minden pap.
S mint egy bukott angyalról,

A réz...

„Nézd fiam. Ő talán csak egy múló szeszély volt. Hisz eddig még nem volt olyan, hogy emberfia és tündér lánya szerelemben egyesüljön, mint tettétek ti is. És kérdem én, mi a hozománya egy tündérnek. Alexandra hercegnő való inkább hozzád. Ha feleségül veszed, te lehetsz Achai-föld ura s parancsolója, Scolák Domesztikosza!” ...

Szeretnélek, szerelem, magamban látni,
És egyedül nem vívni többé harcot.
Szeretnélek, te fájdalom, érezni édesen,
Szeretnék érezni sok bánatot.
Szeretnék kebledben...

Angyal szállt le a földre az életet kereste.
De a földön nem találta.
A halállal játszva...

Halgass rám! Nem tévedek.
Elmondom, hogy a boldogság kulcsát hol leled.
Érdekel tán a titkok nyitja?
Hát tartsd szemed éberen nyitva!
Ne keresd máshol, csak hol érzed,

Elolvasom »