A "" kifejezés eredménye:

Szállj fel gyorsan, szállj fel árva!
Hozz igazat e világra!
Becsületet, szép szavakat,
Kiszáradt földnek tavakat...

Már javában az említett úton száguldottam, mikor hirtelen egy éles kanyarnál egy autó jött velem szembe. Nem is értem, hogy kerülhetett az én sávomba, de időm sem volt reagálni, máris összekoccantunk. Mi az, hogy koccantunk? Egyenesen összeütköztünk, a következő pillanatban pedig szó szerint átrepültem a kocsival együtt a szalagkorláton. Éreztem, ahogy a BMW megpördül, majd lebucskázik a fák közé. Ugyanis egy erdő volt alattunk. Nekicsapódtunk egy fának, aztán se kép, se hang...

Annyi mindentől féltelek, hisz a világ oly nagy
Mindennap reménykedem, hogy szerelmed el nem hagy
Remélem, tudod, hogy te vagy az, akiért élek,
S te vagy az, akiért mindig...

- Az egyetemen mindenki azt hitte, hogy egy pár vagyunk. Tudtad?
Inkább kijelentés volt, mint kérdés.
- Igen, sejtettem.
- Én… én… szerelmes vagyok beléd – kimondta, végre kimondta. Dominic egy pillanatra megkönnyebbült, hogy kimondta azt, amit évek óta érzett. De most, egy pillanattal később, ismét hatalmas súlyként nyomta a szívét...

Mint álom szülte látomás,
arcod íve oly csodás,
s szemeid lagúna- kékje
vonásaid éke...

Hét kerecsen, hét ős lélek,
Tüzük mellett már nem félek,
Égi táncuk vigyáz reánk,
Kit sirat most édes hazánk...