A "" kifejezés eredménye:

Oly fájdalmas a szerelem. Amikor összeveszünk, és érzem a fájdalmat, érzem, hogy szenvedsz, és akarsz, csak megölelni, csak a karjaidban tartani hosszú percekig, mozdulatlanul... Csak mélyen a szemembe nézni, és látni, mennyi érzés kavarog bennem, amikor Veled vagyok...

- Mama, Aladár sosem fogja megkérni a kezemet.
- Már miért ne kérné? Gyönyörű, jó családból származó lány vagy, tökéletes nevelést kaptál, a hozományod se kevés, ki az a bolond, akinek nem kellenél?
- Dr. Barna Aladár. Egyrészt, mert úgy fél a mamától, mint ördög a tömjénfüsttől, másrészt egyszer már megkérte a kezemet, de én visszautasítottam.
- Mit csináltál? - kérdezte a mama meglepetten és letette a csészét.
- Ugyan a mama sem gondolhatja komolyan, hogy hozzámenjek...

Szeme, mint a kéklő ég,
ha vad vihar dúlja.
Örvénylő kék tengermélye,
hegyek kéklő csúcsa.

Ajka nevet, mint a nap,
ha süt odafenn az égen,
Mosolyától...

Most újra regiztem, előzőleg Adela néven voltam fenn. Akkor felraktam a HOMM3- A Holtak Csókja c. történetem 3 fejezetét. Ez is a Heroes of Might and Magic 3 világában játszódik, csak újra kezdtem a történetet. Néhány helyen hasonlít az előzőre, de aztán más tájékra evez. Jó olvasást! :)

Ki lehet az, senkit nem hallottam közeledni?! Gyorsan hátat fordítottam a szobornak, és szembe kerültem egy, magas, talpig feketébe öltözött férfival. Hosszú fekete köpenye, és széles karimájú kalapja miatt igen ijesztően hatott. Maga mögött, egy fehér lovat vezetett.
Ahogy jobban felém fordult, láttam, hogy egész arcát fehér maszk fedi. Ijedten léptem egy lépést hátra, s csak nem a szobornak mentem.
- Riadalomra semmi ok, Noir kisasszony – mondta nyugodtan az idegen, és szokatlanul...

Bágyadtan tekintek buszod lomha kerekei után.
Régen mindig úgy éreztem, hogy életem robog el velük.
Ma már semmit sem érzek, csak nézek utánuk bután,
S szívemen gondolom átmenni...

Mondtam, hogy nem jó ötlet. Most nézz meg, remeg a kezem, azt hiszem, lábon hordtam ki egy infarktust..... hogy te is? Szegénykém, mutasd csak. Tényleg, hogy ver a szíved!.... Hogy mit akarsz? Ott is...? Bolond vagy, de mutasd... Tényleg. Érzem, ahogy lüktet a tenyerem alatt... hogy jó? Annyira, hogy nem kapsz levegőt? Lám, csak lám.... Hogy meddig mennék el veled? Itt? Most?.. Ne, ne, ne olyan hevesen!...