A leglehetetlenebb helyen,
Feketeteám szürcsölgetem,
Zuhanyrózsában vad zubogás,
Egy mosdó feletti zokogás.
Tőlem csupán ennyi telhetett,
Karikás, beesett szemekkel,
Csak ücsörögtem bámészkodva,
Emlékezetem tört prizmája
Bamba ábrázattal sandított
Felém, oh mily nagyon torzított.
Nem láttak azok a vak tükrök,
Ennél szánalomra méltóbb nőt.
Rímeim fájdítva, hálátlan
Visszatérnek, a szó számtalan.
Látomásaimnak lassan
Vége, érzéki csalódás, jaj..
Kaposvár, 2009. 01. 16.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások