A "" kifejezés eredménye:

Sikít a csend!
(Milyen pompás ellentét)
Hallom ahogy ablakom tépi a szél.
Talán a holnapi széllel fehér tollak is érkeznek.
Igen, hisz a holnap mámoros,
vadászaté...

Öblögeti szájában érzéseim
A társtalan magány,
Lomhán forog az akarat
És énekel is talán...

- Nos – próbálta Mihály bácsi folytatni –, Annuska és Tóbiás már ismerik egy ideje egymást, kedves barátok, és miután tegnap beszéltem Annussal, aki jelezte, hogy nagyon is örülne, ha az én Tóbiás öcsém felesége lehetne, így ha te és a bátyám is áldásotokat adjátok rá, akkor hamarosan megtarthatjuk az eljegyzést is.
A teraszon továbbra is néma csend volt. Barna úr mintha sokkot kapott volna a hírtől, csak ült, kezében a csészéjével.
- Hogy őszinte legyek, ez a bejelentés úgy...

Van az észak, és van a dél.
De a céltáblán szíved a közép.
Van a kelet, és van a nyugat,
De ott középen a szíved dobban.

Epedve várod a pillanatot,
Mikor...

Anyu mormol valamit, de a lány nem érti. Kimegy a szobából, kinyitja az üveget, és önt ide is, oda is a löttyből. Szépen egyenletesen, ahogy a haját szokta fésülgetni.
A bejárati ajtó előtt játszadozik így, amikor egy alakot lát meg a tömör üvegen keresztül.
Széles mosolyra nyílik a szája. Igazi, és őszinte. Halkan kinyitja az ajtót. A kulcsok alig zörrenek meg egyszer kétszer...

Visszafordultam a vámpírok felé. Mindketten csak bólintottak. Nem igazán a tényleges engedélyemre volt szükségük, de tisztelték annyira a barátságunkat, hogy adjanak egy kis időt, amíg én is belátom, hogy nincs más választásunk, és ne utasítsák a hátam mögött a Fürkészeket. Bár gyanítom, hogy ebben főleg Rüsztiék keze volt. Csonyiból például az életben nem néznék ki annyi érzelmet, ami egy ilyen lépéshez kell. Vagy érzelmet úgy egyáltalán. Ha Solon halott, majd megbosszuljuk. Ő ezt a nyelvet...

Fellángolás a tátongó szakadék szélén,
Parázsló, lüktető lángnyelvek mindenütt.
Majd zuhanás megtört álmok határ élén.
Ahogy az elmúlás lopta le arcunkról a derűt.

Elolvasom »