A "" kifejezés eredménye:

Egyszercsak az egyik sarok után egy kéz ragadta meg. Lihegő hangot hallott, és érezte az alkohol bűzét. Tapogató kezek matattak a testén, míg valaki leszorította.
Érezte, hogy a pólóját lehúzzák róla. Már a melleit fogdosta az idegen. Sikítani akart, ordítani, hogy segítsenek rajta, de képtelen volt rá, csak zokogott és rekedt hangocskákat hallatott...

Fényem kihunyt, testem elhűlt.
Életem immáron üres.
Számomra a lényed eltűnt,
Szívem senki nem tölti be...

A falu szélén szemétdomb áll,
S rajta hajladoz árva rózsaszál,
Megtört szárára könnyed pihe száll,
S föld felé hajlik az árva rózsaszál...

Többet ér egy pillantás ezer hamis szónál,
Egyetlen érintés, ezer hamis csóknál...

Szép, nagy férfiemberek körülöttem sikítanak, ha homályban rémeket látnak, újsággal, baltával nyitnak be ide-oda, a mérgekről szerencsére lemondanak, mert hisz van itt egy imádott kutya is. Személyes sértésnek veszem, hogy üldözik a haverom! A helyzet kezd tarthatatlanná válni, újabb dolgot kéne kitalálni...

Forgó fények, halmazok égnek
a sűrű ködben, angyalok néznek
egy érdesen égő porfelhő
mezejében tollnak tetsző csillagdarabot...

Hazugság volt minden perc,
Amit együtt töltöttünk el.
Érzem hiányodat,
De szólni már nem merek...

Szeretlek, mert enyém vagy.
Szeretlek, mert ilyen vagy.
Szeretlek, mert társam vagy...