Fényem kihunyt, testem elhűlt.
Életem immáron üres.
Számomra a lényed eltűnt,
Szívem senki nem tölti be.
Senki sem ölel már át,
Senki sem vigasztal,
Mikor szükségem volna rá,
Mikor a jó elhagyna.
Istenem! Kérlek, adj valakit!
Ki átölel, ha szükséges,
Ki újra s újra felvidít!
S nem más lány jár eszében…
De nem szeret már engem senki.
Az életem romokban hever.
Istenem, vedd el tőlem most a kínt,
S ne akkor, ha testem már nem felel.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?