Ott voltam, mikor ember támadt emberre,
S Ártatlant árulója szegezte keresztre.
Ott voltam, mikor Trója falai fellángoltak,
Sőrült Akhilleuszt körülvették a holtak.
Tanúja voltam az inkvizíció haragjának,
Természethívők gyászharangjának.
Hazug papok hangja cseng fülemben
S érzem, elfogy végtelen türelmem...
De elég volt a vérengzés,
Jöjjön hát bosszú, dörögjön égzengés!
Jaj, mit kívántam?
árulókkal hal ezer Ártatlan.
-Késő a bánat jóuram
Bűntelenekre atomot dobtak...
Mennyi tudás, mind hasztalan
Használja Lelketlen gép, arctalan.
Ott voltam, mikor katonák mentek gyötrő halálba,
De én nem szálltam fel a rohadt gépre Vietnamba...
Láttam atévében, hogy "a nap halott"
Mikor ledobták ott kinn a görög tüzet, a napalmot...
De elég volt, soha többé,
Váljék háború és erőszak köddé...
Így születtem én
Erőszak húlta könnyek s vér közepén...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Utána viszont megtörik, (számomra) indokolatlanul vált a rímelés, belekerül több eröltetett összecsengés, és egy káromkodás ami lerombolja az egész addigi verset.
Nekem.
De ha az első felét nézzük, és miért ne tennénk akkor remek.