A "" kifejezés eredménye:

Ajtómon valaki kopog.
Gyere be, nyitva!
Meglátom és fejem fogom:
A szökött csiga...

Most olyan közel van az ég,
Így soha nem éreztem még,
Mintha egy szikra esne...

Emlékem már csak lepecsételt palack
Mit partra tett a Feledés Óceánja
Szikla szívhez dobta lelked, az Idő büszke árja
Kiégett vágyak hevernek a csillogó fövenyen
Elhagyott...

Nekem soha nem volt szerencsém,
Mindig kukacos a cseresznyém
Fortuna szemei nem láttak,
Még tollat sem nyertem, nem házat...

Egyszer volt, hol nem volt, míg be nem vágták a zaciba, volt egyszer egy üveghegy. A kurtafarkú malacot addigra megsütötték az amazonok, mert mint a neve is mutatja, nem rendelkezett a nőket kielégítő méretekkel, és az óperenciás tenger is kiszáradt, miután a halak meghaltak a románok ciánszennyezésétől. Ennek ez üveghegynek a belsejében volt egy üvegváros, üvegváros közepén üvegpalota, üvegpalotában üvegkirály, testében aranyérrel...

Tudtok úszni? Ajánlatos, ugyanis az Óperenciás tengeren is túlra meggyünk. Nyugi, nem kell vízum, csak úszni kell. Aki útközben megfullad, az nem jöhet velünk az üvegvisszaváltóba, ahol szép kis summát fogunk összeszedni, miután elhordtuk az üveghegyet. De az nem is fontos, mert most mesélni fogok...

Fúj szél porfelhő kél,
Minden homkbucka él.
Percről percre vándorol,
Akár a hullámfodor...