A "" kifejezés eredménye:

- Mi lesz velünk, Uram? Mi lesz velünk, ha ily szegénységben hagysz minket? Egy szelet kenyér, mit gyermekem elé tenni tudok. S magam elől vonom meg annak felét, hogy ő nyugodt hassal térjen álomra. Éhen halunk tán, vagy a fagy visz át minket a Te országodba
S a válasz jött is nemsokára...

A hideg pengén megcsillant a fáklyák fénye. A kés a hasába vágódott, pontosan a jel közepébe. Majd újból és újból lesújtott, a vér lassan tócsába gyűlt körülötte. Még egy utolsót rúgott szabad lábával, kiáltása hörgésbe fulladt, és szép arcán szemhéja örökre eltakarta melegbarna szemeit. A fáraó magasra emelte fejét, diadalmasan ordított.
- Senki nem hagyhatja el élve szentélyemet!!! ...

Ha kinézek az ablakon
Látom lépteid nyomát,
S fáj, hogy elhagytál...

Ha most szépen, tüzetesen
Leírnám az életem
Nem sok jó sűlne ki belőle
Elunnám magam a végére ...

Amíg csak élek, én mindíg itt maradok
A világon amibe, születtem és meghalok
Pörög az élet, a keleti régióban
És startolok Bucival, a nagy hajrában ...

A pillanat alatt
Melyben benne van az élet
Akkor tudod meg
Mire volt jó léted ...

Mi a baj velem?
Miért nem vagy velem?
Miért nem vagy az enyém?
Mit kell tennem hogy velem legyé? ...

Elszaladtak az ő szobájuk ajtónyitó cipzárja előtt. Ki az előszobához.
Miközben futottak, látták a fényt, mely hosszú árnyékot vet eléjük, ami követi őket… és … a fűrészek hangját, mely már csak 3- 4 méterre lehetett tőlük és egyre közeledett. Amikor már kezdtek reménykedni, hogy megússzák az egészet, akkor jött a baj...

Erős testalkatú srác vagyok, viszont a saját bevallásom szerint és másoké szerint is jó képű. Sőt humoros is, de hát akkor mi a gond? Bátortalan? Lehet. Nem tudom. Ami igaz, az igaz: megfordult már pár lány a szobámban, de még éretlen voltam, ahhoz, hogy megkapjam őket...