Novellák - 40.oldal

Az egyik első novellám, ami a halál témáját járja körül.

Rövid történet egy érzés megfogalmazásáról.

Egy életunt pizzafutár és egy elégedetlen ügyfél párbeszéde.

Rövid novella, kissé elvont témában, amit egy számítógépes játék ihletett.

Ne mondják, hogy nem hallottak még a híres karmelgyeri remetéről!

...a rosszat rosszal nem lehet legyőzni, vagy ha igen, akkor ennek a győzelemnek nincs értelme...

Ez nem egy klasszikus novella, inkább csak a meztelen tények és gondolatok egy emberről, aki a nagyapám volt. Nem ismertem személyesen, de megpróbáltam leírni az emlékeket, ahogy megőriztük, amiket a sárguló papírok és barnuló fotók őriznek. Nem hiszem, hogy közönségsiker lesz belőle, de vannak történetek, amiket el kell mondanunk.

Minden férfi vágyik az édes hármasra – gondolta az asszony -, de talán jobb lenne, ha egy dúskeblű, fehérmájú nőszeméllyel kellene esténként az ágyba bújnom, mint az, hogy a férjem szemében az a bizonyos harmadik az anyósom.

...Tudja, miután lediplomáztam, egy nagyvállalathoz kerültem és lakótelepeket terveztem. A minisztérium megmondta, mennyiből kell kihozni egy lakást, s mi ehhez igazodtunk. Aztán egy nap meglátogattak a szüleim, én meg azt akartam, hogy büszkék legyenek rám, így elvittem őket egy háztömbhöz, amit mi építettünk. Anyám hosszan hallgatott, majd megkérdezte: fiam, miért üres ezeknek az embereknek a szeme?

A nő a kávéscsésze foglyává vált...

Úristen, hajnali 3:42 perc. Szédülök... Fáj a fejem... Hánynom kell.
Hol vagyok? Basszus, ki horkol ilyen istentelenül mellettem?

Basszus, ez a Marci, a legjobb barátom. Ja, szóval a Marcinál vagyok. Igen, ez nem az én lakásom. De hogy a tökömbe kerültem ide? A rohadt életbe, ki kell mennem hányni...