Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Egyéb versek - 12.oldal
A szobába tévedt egy légy.
Az arcomra akar köpni.
Nekem ütközött, de leölöm!
Az lesz még csak nagy öröm.
Az arcomra akar köpni.
Nekem ütközött, de leölöm!
Az lesz még csak nagy öröm.
Ha nem leszek, nekem se lesz senki sem,
Ki szeretetre derítsen. Nem lesz senki sem,
Se ember, se Isten.
Ki szeretetre derítsen. Nem lesz senki sem,
Se ember, se Isten.
Csak azért,hogy megnevettessek egy embert, aki a versen túlnéz hibákat keresve :D. Jó szórakozást! Ha lehet írjanak véleményeket.
Beküldte: Anonymous ,
2014-12-10 13:00:00
|
Egyéb
"Szürke az ég, tűnik el a fény.
Pedig minden rajtunk áll, ne félj!
Az álmodért ki kell állni, nem pedig csak várni!
Ha néma vagy a sötétségben nem fognak megtalálni."...
Pedig minden rajtunk áll, ne félj!
Az álmodért ki kell állni, nem pedig csak várni!
Ha néma vagy a sötétségben nem fognak megtalálni."...
Beküldte: Anonymous ,
2014-12-08 14:00:00
|
Egyéb
A vers arról szól, hogy egy 14 éves lány hogy látja a világot. Lehet, hogy értelmetlen, de lehet, hogy nem árt rajta elgondolkodni....
"Most figyelj, mert hozzád szólok
Ha szerinted...
"Most figyelj, mert hozzád szólok
Ha szerinted...
Sötét és nesztelen órákban kacag a gondolat.
Bársonyos nesze hallat csendes percekben. gyilkoló hangokat.
Bársonyos nesze hallat csendes percekben. gyilkoló hangokat.
Kóborol a szellő, a világot szemléli,
Változás zenéjét dúdolj már.
Vészmadárként az ősz közeledtét jelzi,
A nyár dalát elfeledte talán.
Változás zenéjét dúdolj már.
Vészmadárként az ősz közeledtét jelzi,
A nyár dalát elfeledte talán.
Gyermekként, órákon át néztem ki szobám ablakán,
Kérdezvén magamtól: Vajon az álmokban van határ?
Tekintetemet vezérelte a csöndes szél szava,
Figyelmemet lekötötte a nagyságos...
Kérdezvén magamtól: Vajon az álmokban van határ?
Tekintetemet vezérelte a csöndes szél szava,
Figyelmemet lekötötte a nagyságos...
Akár a felkelő nap, mely lenéz az éjszakára,
Oly fénnyel hatott mosolyod a szunnyadó világra.
Te soha nem sírtál, soha nem könnyeztél.
Elmentél.
Oly fénnyel hatott mosolyod a szunnyadó világra.
Te soha nem sírtál, soha nem könnyeztél.
Elmentél.
Aludj szépen, csillagom!
Álmodj őszről, kikeletről,
Álmodj halálról, életről!
Álmodj, s többé ne ébredj föl!
Álmodj őszről, kikeletről,
Álmodj halálról, életről!
Álmodj, s többé ne ébredj föl!