Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Vincami Nor: Szívesen. Örülök, hogy tetszet...
2024-10-31 17:44
laci78: nagyon jó lett az egész, köszi...
2024-10-30 16:44
Gayadam: Szia ez igazi történet ?
2024-10-24 18:52
Logan Ne'ran: Először is igen, a helyesírási...
2024-10-22 15:30
Passszívpréda: Ha van idöm, szívesen leírom a...
2024-10-21 05:57
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Versek

1530
Karjaink egymásba fonódnak ez idő folyamán
S testünk, lelkünk eggyé forr, a hosszú csók kapcsán.
1621
Szám néma már és szívem sem beszél,
S elfúj egy nap majd az alkonyi szél.
Erőt vesz rajtam a torz, méla kábulat,
Midőn eltűnik arcomról a gyermeki ámulat...
1646
E vers reménytelen napjaim legmélyebb pontján írodott.
1689
Ismét vátesz-vers. Nem valódi köszönetre céloz.
1739
Talán mások örülnének neki, de én sajnos nem örülök neki, hogy vátesz költő vagyok. Erre kb. három hónapja jöttem rá, amikor már késő volt. Eme vers egyike a sok jövőbelátó költeményemnek.
1389
Szürke falak között növekednek az emberek,
Romlottság s keserűség öleli körbe önfeledt,
Az egyén, mint fogalom, már nem létezik,
Mert ősapáink mindenük elvesztik...
1330
Dőre sötétség hatol belé
hova az álom meghalni jár...
1391
Vonagló fények vánszorognak
vágynak valamerre szüntelen
Minden lélegzet sárga homály
szűnve születik kétségtelen...
1588
Betűként támolygó gondolat
színes körmönfont ártó csapda...