Olyan, mint én

Ha lelked megfakult
ezernyi kín között,
s ha hiszed, hogy
elveszett minden remény,
ha a fényes nap
nem ragyog élted fölött,
akkor leszel pont
olyan, mint én.

Ha százszor tört szíved
már nem tud szeretni
és minden érintéstől
oly nagyon fél,
ha fájó emléket
nem tudsz feledni,
akkor leszel pont
olyan, mint én.

Ha a kegyetlen sors
mostohán bánt veled
és jót soha nem adott,
mindig csak kért,
ha beletörődtél,
hogy ennyi volt az élet,
akkor leszel pont
olyan, mint én.

Ha éjjelente szörnyű
rémálom gyötör
és várod a megváltó
hajnali fényt,
de ha érzed a
reggel mégsem jő,
akkor leszel pont
olyan, mint én.

Ha tested és lelked
végleg kimerült,
és sosem leszel
már olyan, mint rég,
ha a jóba vetett hited
is megrendült,
akkor leszel pont
olyan, mint én.

Ha téboly és magány
lassan felemészt,
s hangtalan sikolyod
a homályba vész,
ha érted sem nyúl
ki egy segítő kéz,
barátom, akkor leszel
pont olyan, mint én.