Volt egy ábránd, volt egy remény,
volt egy szív, mi kőkemény.
Fellángolásból csalódás,
biztonságból fellángolás,
s azért kellett feláldoznom,
hogy nyugalmam felboruljon,
adjon helyet új álmoknak,
tengerszemű ábrándoknak.
Nem igazság,hogy újraéltem,
azt, amit már nem reméltem,
mit kívántam szívemből,
mitől rettegtem veszettül!
Most akaratlan itt van újra.
Fájdalmasabb, mint valaha,
sosem érzett kételyekkel,
értelmetlen küzdelemmel.
Nem megy, fel kell adnom!
Magamat be nem csaphatom,
de mégis bánt a puszta ténye,
hogy elragadott egész lénye.
Azeszem mégis azt diktálja,
szívem hajtsam más irányba.
Édes álmom,szép reményem!
Miért raboltad el a szivem?
Csak összetörted,s továbbálltál!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...