Körülvesz a csend,
De nincsen benne rend,
Csak én magam
Valahol egészen lent.
Valahol a pokolban
Nevetve kínt,
Kacagva szenvedést,
Valahol a mennyek
Mélységes határán,
Valahol ott ül
Törpe lelkem árván,
S égetőn parázslik alatta az ármány.
Reszket a pici szellemalak,
Közelednek a forró falak,
Ismerek minden ördögöt,
Azt is, aki legfölül őrködött,
Azokat is, akik meg akarnak enni,
Feladom! Mást nem lehet tenni.
2003
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
gyémánt ·
Nem tudok mást mondani, egyszerűen a képeid, szó alkotásod annyira tetszik:) Imádlak olvasni:)
szöszke ·
:blush: