Körülvesz a csend,
De nincsen benne rend,
Csak én magam
Valahol egészen lent.
Valahol a pokolban
Nevetve kínt,
Kacagva szenvedést,
Valahol a mennyek
Mélységes határán,
Valahol ott ül
Törpe lelkem árván,
S égetőn parázslik alatta az ármány.
Reszket a pici szellemalak,
Közelednek a forró falak,
Ismerek minden ördögöt,
Azt is, aki legfölül őrködött,
Azokat is, akik meg akarnak enni,
Feladom! Mást nem lehet tenni.
2003
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-06
|
Történetek
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br />
A lágy zene, a levendula illata...
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...