Vallomás ahhoz,akit örökké a szívemben őrzök...

Miért kellett elmenned, miért hagytál itt engem?
De jó lenne ha itt lennél mellettem!
Tartozom egy vallomással,amit soha nem mondtam ki,
talán hibáztam,mert nem volt erőm megtenni.
Most már hiába is mondanámn,nem hallja meg senki,
kár minden szóért...
Nem könnyű az elválás,de a feledés még nehezebb,
gyakori a szomorúság,az öröm már kevesebb.
Keserű az élet,néha már nincs értelme,
Ó,Istenem,miért tettél ilyet vele?
Hiszen szentebb volt életének minden napja,
mint a te Bibliád sok ezernyi lapja!
Csendes most a ház,hallgat az én szivem,
az együtt átélt perceket SOHA nem feledem!
A vallomás pár szó,utólag elmondanám:
"Mindörökké Szeretlek Drága Nagymamám!"