Az élet forgatóereje a változás,
Ami néha oly meseszerű akár egy látomás,
Máskor rémálommá válik a vágyódás,
Majd jóra fordul minden: 1 varázscsapás.
Láttam én már tovatűnni megannyi évszakot,
Üdét, perzselőt, szörnyűt, jégcsapost:
Megannyi Ősz köszöntött már engem,
A fák halálával jókedvemet temettem.
Néztem, ahogy fehér takarót vont rájuk az ég,
Ezzel lelkem egy darabját ragadta el a Tél.
Mégis mindig új Tavasz éledt, s élesztett újra,
Jégvirágos takaró alól előbújt az öröm kútja.
Minden egyes virágszirmot köszöntöttem én,
Tereltem az Nyár felé, mit itt hagyott a Tél.
Napsugarával simogatta a természetet a Nyár,
Felélesztette a szerelmet, majd az idővel tovaszállt.
Újra eljött hát az ősz, rothadó lelkével,
Pusztítva Nyár értékeit; minden szépségével.
Mégis azt kell, mondjam, mit tapasztaltam már,
Minden Őszre eljön majd az új, éltető Nyár!
A türelem a kulcs, mellyel áthidalod az időt,
Hiszen a vihar verte talajból is hatalmas fa nő…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?