Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
fordítás .... Eredeti történet: GESPRÄCHE .... Szerző: MixedPickles .... Literotica; 2015<br...
Szandra első felnőttfilmjét forgatja.A forgatás jól sikerül partnerével Márkkal kiválóan együtt...
Mia a 33 éves modell most elmeséli nekünk élete egyedi és egyben legszörnyűbb élményét.
Szeveroonyezsszkben hullott a hó, Vasilisa a 20 éves lány teát főzött a szamovárban. Barna,...
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
Friss hozzászólások
Vincami Nor: Szívesen. Örülök, hogy tetszet...
2024-10-31 17:44
laci78: nagyon jó lett az egész, köszi...
2024-10-30 16:44
Gayadam: Szia ez igazi történet ?
2024-10-24 18:52
Logan Ne'ran: Először is igen, a helyesírási...
2024-10-22 15:30
Passszívpréda: Ha van idöm, szívesen leírom a...
2024-10-21 05:57
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Tántorgó szavak


 


Töretlen bizalommal írom soraim elejét,
Hogy megismerjem, a bátorság melegét,
Tobzódó gondolatok hagyják el agyam,
És közben villámok cikáznak szemeim alatt.


Annyi forrás, és még több csavart teszek bele,
Hogy a végén majd csak meglepetés legyen,
Toll, tinta, papír és egy üveg brandy kell,
És minden részlet pontosan a helyére megy.


Kezem mozog, életre kel a finom ital árán,
S szívem nagyot dobban minden korty után,
Laza érzékek, mosolygós vigyorgás hull reám,
És a szavak most, összefüggéstelen pacák.


Bárgyú tekintetem az üvegre összpontosul,
Csak nézem, és elvesztek valami fontosat,
Már nem érzem az írás örömét se a késztetést,
Mert berúgtam újra az elvonó közepén.


 


 


Hasonló versek
3010
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
2661
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Marokfegyver ·
Tapintatos kis versike...
Első ránézésre azt mondanám, hogy falusi lakodalmak illuminált vőfélyei verselnek ilyenformán. Kicsit a kín-rímek is ezt idézik, és az erőszakkal sorokba zsúfolt, szótagszámra fittyet-hányó szavak... (pl. ha a 4. sorból elhagynád az egyébként is felesleges "közben"-t, két sorban már egyezne a szótagszám.
Második ránézésre - végigolvasván - láttam a poént, ami talán mégis igazolja az illumináltság érzetét, és magyarázatot ad a vőfélyes verselésre.
Jó ötletnek tűnhet, de én nem tartottam annak. Ha parodizálni akartad ezt a magában is bohózatnak számító cselekményt, s ehhez alkalmaztad az általam kifogásolt formát, akkor elnézhetőek a hiányosságok! Egyetlen megjegyzéssel: humort nehezebb írni, mint komolyat, a paródiának majdnem jobbnak kell lennie, mint az eredetinek, tehát ha az elvonó közepén verset ír valaki, ott mindennek szigorúan a helyén kell lennie ahhoz, hogy jól (hatásoson) álljon a sztori.

Marokfegyver ·
Látom, eltűnt a vers másik, szakaszolás nélküli verziója. Írj valami újat!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: