A felkelő nap bíborszínű sugara, sejtelmesen világit a tájon
Ma szüret lesz Szilárdéknál, mit ne mondjak, én már alig várom.
A tanyán ma kora reggel, vidám kacaj veri fel a csendet
Szép a szőlő, duzzad a fürt, a sorok közt enyhe szellő lenget.
Itt a család minden tagja, apraja és nagyja
Puttonyunkban gyűlik a fürt, magunk mögött üres tőkét hagyva.
A présházban fenn a tanyán, forog a bogyózó
Ilyenkor a pincében, a hordók hangja kongó.
De már biztán mondhatom, hogy e nem kívánt állapot
Nem sokáig tart, mert a prés szorgalmasan járhatott.
Dél felé a bogrács mélyén, kakas pörkölt fortyogott
Éhes csapat, már fáradtan, az asztalnál "dolgozott".
Délutánra a présház lett, minden munka központja
Készült a must, "kis" Szili, a cukorfokot mustrálja.
A hangulat nagyon vidám, ez ma ünnep, nem munka,
Egy esztendő borának, a mustja került hordókba.
Bonyhád 1998. október 10.
(Ez volt az a szüret, amelyen mi nem vettünk részt,
“kösz, de nem kell segíteni, mert elég a család”)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások