Szerelem Mágus

Sötétvörös köpenyegen csábító táncát járja a fény
Szemei izzó tüzében elveszni látszik minden remény
Ha karja egyszer rádmutat, elkerül a tény
Hogy vérből és húsból vagy, leked megváltást kér

Szíved kétszer dobban, izmaid megfeszülnek
Mert tudod hogy ő kell, és mégis bizonytalanságot szülnek
Halvány gondolataid, mik elméd sötétjében ülnek
Keresik a kiutat, de nem lelik meg,
hozzá már fikarcnyi reményt sem fűznek

Tested hírtelen szárnyal, igaz ügynek él
Hogy fennmaradj, s fajod fennmaradjon, csak ez mit kér
Harmatos rózsákkal borítva nyugovóra tér
Miközben érzi, mindenki e percőt fél

Arcodra ül lassan a hajnali dér
S tudod, egy újabb szép napot remél
Igazgyöngy ez, testetlen állapot
Kapcsold le a villanyt, várj egy szebb napot