Sötétvörös köpenyegen csábító táncát járja a fény
Szemei izzó tüzében elveszni látszik minden remény
Ha karja egyszer rádmutat, elkerül a tény
Hogy vérből és húsból vagy, leked megváltást kér
Szíved kétszer dobban, izmaid megfeszülnek
Mert tudod hogy ő kell, és mégis bizonytalanságot szülnek
Halvány gondolataid, mik elméd sötétjében ülnek
Keresik a kiutat, de nem lelik meg,
hozzá már fikarcnyi reményt sem fűznek
Tested hírtelen szárnyal, igaz ügynek él
Hogy fennmaradj, s fajod fennmaradjon, csak ez mit kér
Harmatos rózsákkal borítva nyugovóra tér
Miközben érzi, mindenki e percőt fél
Arcodra ül lassan a hajnali dér
S tudod, egy újabb szép napot remél
Igazgyöngy ez, testetlen állapot
Kapcsold le a villanyt, várj egy szebb napot
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?