Holt, merev arcok jönnek az éjből,
rút nevetésük hullik alá.
Egy mégis élő.
Sajgó zenét sző
ma a félhomály. Csak nézzél rám!
Lüktet a csöndben megannyi csillag.
Könnyeket hullat. Értem? Talán.
Várnak és várnak.
Még én is várlak,
s ha jönnél, kérlek csak nézzél rám!
Ha látnám arcod, tán megérteném,
hogy mi változott, mért jöttél hát.
Fent, ahol ég még
a földi világ;
egykor, s nem oly rég még más voltál.
Hiába szólok, nem jön a válasz.
Várhatom már azt. Megváltoztál.
Hozzád egy száraz
mondat leszáll, s az
szívembe hasít: Nem nézhetsz rá!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?