Önzés

Panaszkodás, sajnálkozás,
keserves nyögés az élet
csak siránkozunk és hisszük,
mi vagyunk a legszerencsétlenebbek.

Nézzünk körül és vegyük észre,
mily romlott a világ
szennyezett és mocskos, áldozatok mindenütt
éhinség és nyomor, erőszak és bűn tett.

Észre kéne vennünk
hogy mily szerencsések vagyunk!
Hisz a mi életünk talán paradicsom
más ember szemében.

Sokan nem tudják ezt,
és nem értékelik életüket.
Míg mások tudják ezt,
mégsem veszik észre magukat.

Hisz emberek vagyunk,bűnösek
őnzőek és szégyentelenek.
Nem vár ránk más csupán a vég
mely talán megváltás bűnös lelkünknek.