Nem vagyok más,
mint egy állandó
kiadó,
lakhelyül szolgáló otthon
piszkos szerelmeknek
Nem vagyok más,
mint egy tárgy a polcon
melyt, ha néha leporolnak
megnézik milyen régi már,
azután
másvalaki szekrénybe zár
látni sem bír engem.
Nem vagyok más,
mint egy léggömb,
amely, ha magasra száll
kileheli lelkét,
lent talán számítana valakinek...
A mindenségre vágyva állok a semmi közepén
semmit sem látva várok,
hogy fontos legyek.
Nem vagyok,
de szeretnék lenni...
álmodni,szeretni, nevetni!
Nem vagyok más,
mint költőféle,
aki rímekben ad hírt magáról,
s a magányról...
Nem vagyok más,
mint szomjazó növény,
boldogságra szomjazom és
az érzelmek sivatagában
Néha egy-egy csepp hull nekem,
frissítőként ellepi szívem
a boldogság nedűje,
jelezve: csak ennyi jár,
hát ezt oszd be!
Nem vagyok, s talán nem is leszek semmi...
a bátorság és a remény
engem elhagyva látszanak
s a tanulság minden történetem végén ott van:
Te hiszel pedig ők
csak játszanak
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
S a múlt, mi nem kér, de erős kézzel vesz el,
Most törjön meg szíved falán, s akkor talán
Önmagad megleleld, s szemed szerelemre emeled.
Konokul szomorú a versed.
köszönöm a verset :heart_eyes:
miért nem találom már a verseidet? hova tüntél ???