Nem múlhat el

Egy érzés kínoz szűntelen,
nem múlhat, bárhogy kérlelem,
csak kínozza lelkem,
és lassan az őrületbe kerget.

Nem várhatok már semmire,
de a remény nem múlik sose,
és úgy fáj, hogy elmúlt minden
egy augusztus déután...

Még kérlelem az eget,
hogy adjon vissza téged,
de nem válaszol,
csak egy szellő repíti messzire szavam...

Nem múlhat el minden,
még tiéd a szívem,
Párszor ugyan összetörted, de érzem,
hogy még rendbejöhet.

Nem hagyhatsz így cserben,
tudom, szeretsz még engem.
Csak a büszkeséged visszatart,
de a szíved úgyis mást sugall...