Nem emlékszem

Úgy hittem nem feledem
Kezed puha szerető érintését
Úgy hittem nem feledem csókod édes ízét
S most, lám mind erre nem emlékszem

Úgy hittem, nem feledem
Arcod, mosolygó szemed,
Nem hittem volna, hogy mindezt feledhetem
S most nézd! Semmire sem emlékszem

Arcod és külsőd elfeledtem
Már csak homályként dereng
Nem hittem, hogy valaha feledhetlek
S most nézd! Semmire sem emlékszem

Csak az emlék maradt rólad
Az, hogy valaha veled voltam
Csak a szépre emlékezem, csak
Arra, hogy valaha voltál nekem

S lassan már se arcodra, se rád
És a szép emlékre sem emlékszem
Rossz, hogy mindez bennem homállyá mereng
Nem hittem volna, hogy téged feledhetlek.