Nem az én dalom

Annyi szép hang, mely hívogat,
Annyi édes dallam, mely lágyan szól
De egyik sem az én dalom. Tudom jól.
Csak a hangok bolyongnak.

Ezernyi kép, ezernyi fény.
Ezernyi dal, ezernyi kotta.
De egyik sem az enyém,
s már az eső mossa.

Megannyi hangjegy,
Száz és száz szólam
Mindenkinek jár egy
De az enyém hol van?

A szél szárnyán jár,
Viharban, melegben,
Talán rám lel, megtalál,
S el nem hagy engem.

Annyi szép dal, s már egy sem csábít,
Közülük egy se, egy sem az én dalom,
Már az enyém is meg van, a saját szólamom
Így szól együtt az élet kórusa, s más dala nem kábít.