Annyi szép hang, mely hívogat,
Annyi édes dallam, mely lágyan szól
De egyik sem az én dalom. Tudom jól.
Csak a hangok bolyongnak.
Ezernyi kép, ezernyi fény.
Ezernyi dal, ezernyi kotta.
De egyik sem az enyém,
s már az eső mossa.
Megannyi hangjegy,
Száz és száz szólam
Mindenkinek jár egy
De az enyém hol van?
A szél szárnyán jár,
Viharban, melegben,
Talán rám lel, megtalál,
S el nem hagy engem.
Annyi szép dal, s már egy sem csábít,
Közülük egy se, egy sem az én dalom,
Már az enyém is meg van, a saját szólamom
Így szól együtt az élet kórusa, s más dala nem kábít.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások