Lassan jött az este, az idő
mégis szinte szárnyal,
Azon tűnődöm lesz-e erőm
megkűzdeni a magánnyal
nélküled.
A békésen szendergő tájat nézem-
én mégsem alhatom,
Teljesülhet- e a Tündérálom?
Nem tudhatom
nélküled.
Megbűvölnek a csillagok-
olyan távoli- fényesen tündökölnek,
engem a bizonytalanság
sötét árnyai egyre felőrölnek-
Nélküled.
Ezt suttogja
fa, fű, levél,
ahogy felém sodorja
hangod az őszi szél:
- Nélkülem..
A levegővétel is nehéz,
minden pillanat fáj,
Havazik.. Jaj, de mit ér
a hófödte táj
nélküled.
Pattan a húr-
felsikolt az élet-gitár,
már minden azt susogja
semmi sem vár
nélküled..
..és zokog az éji csend-
elcsuklik a hangja,
A gyűlölt szót rajtam kívül
senki nem hallja:
- Nélküled.
2004.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
Tudom fura a kérdés, a versed megfogott, szinte hallom az akkordokat.