Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
<br /> Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
kaliban: Tényleg nagyon jól sikerült! G...
2026-04-09 00:19
CRonaldo: Klassz! Még írj!
2026-04-08 10:01
Petike76: Tetszett. Több ilyet!
2026-04-08 06:16
Zed75: Nagyon jó volt olvasni a törté...
2026-04-05 20:58
Zed75: Szia Csacska Macska
2026-04-05 20:57
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Nélküle

Csend van, mert elment,
Egy emlék, mely elkent.
Várjuk az ajtónyitást,
Belép, de szemem nem lát.

Hiába nézem egy köd takar,
Menni készül, mennyen, ha akar.
Fájdalmas könny hullik szemeinkből,
Elment, eltávozott az életből.

Hiányzik az ebédnél, a helye üres,
Csak nézünk a ködbe, s mindenki keres.
Mond hova ment már régen,
S nélküle miért üres minden?

Egy hely van csak, mi tele,
Szívünkben az ő szeretete.
Kitépni onnét nem lehet,
Mert benn marad a szeretet.
Hasonló versek
3051
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
3009
Álomvilág álomkép
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Hozzászólások
További hozzászólások »
cica ·
Ha ilyet olvas az ember, sírhatnékja támad.

Patrischa ·
Ha valakit elvesztetek egy szőrnyű balesetben vagy akárhogy majd átérzitek a vers lényegét.
cica ·
Kedves Patrischa!

Félreértettél. Nem akartalak bántani, vagy nem akartam gúnyolódni. Azért írtam, hogy sírhatnékom támadt a versedtol, mert nekem is vannak kedves halottaim, akik nagyon hiányoznak, és a versedrol eszembejutottak.

Elnézésedet kérem ha félreértheto voltam!

Cica

ui: A cica néven beküldött versek, nem az én verseim.

istenlába ·
Kedves Patrischa!

Nagyon megindító a versed. Többször is elolvastam egymás után. Sajnos magam is átéltem már e fájó élményt. Talán ezért van ennyire hatással rám.

Előre is bocsánatot kérek mindenkitől akit bánt, de újfent veszem a bátorságot, hogy leírjam én e verset miként írnám meg. (merem ezt azért, mert a szerzö legutóbb azt válaszolta. "nem zavarja") Ettól ez még Patrischa verse marad, legfeljebb kicsit benne vannak az én érzéseim is.

Csend van, Ö végleg elment,
Emlék, melyet az idő elkent.
Várjuk még az ajtónyitást,
Tán belép, kit szemem nem lát.

Hiába nézem, egy sűrű köd takar,
Menni készül, mennyen, ha akar.
Keserves könny hullik szemünkből,
Már elment, eltávozott az életből.

Hiányzik, az ebédnél a helye üres,
Némán nézünk, s mindenki keres.
Mond hova ment, már oly régen,
S nélküle miért lett, üres minden?

Egy hely van, mi nem lett üresebb,
A Szívünk az, mert Ő szeretett.
Kitépni onnan, már sohasem lehet,
Örökre ott marad, s vele a szeretet.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: